Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
helyettes államtitkár, Joseph Alexander Frh. v. Helfert követett, míg végül Leo Gr. v. Thun-Hohenstein személyében ismét miniszteri rangú vezetőt kapott a vallásés közoktatásügyi tárca. Ő vezette 1849. augusztus 22-étől (amikor ténylegesen átvette hivatalát, kinevezését már július 28-án megkapta) egészen 1860. október 20-ig, felmentéséig. 5 Thun működése tehát átfogta az egész Bach-korszakot. Tagja volt annak a miniszteri reformkabinetnek, a Schwarzenberg-kabinetnek, amelyet birodalmi szempontból is csak némi joggal, erős túlzással nevezhetett Friedjung „az osztrák történelem mindenkori legkiválóbb tagjaiból álló kormánynak", idézve az akkori angol követ, Ponsonby szavait: „Ein prächtiges Kabinett, es besteht aus lauter Premierministern /" 6 Leo Graf von Thun-Hohenstein Thun életútja és főként miniszterségének képe, ha jelentősen eltér is a Bachétól, mégis teljes mértékben beleillik a Bach-korszakba. Thun családja eredetileg DélTirolból származott és az egyik legrégibb német nemesi család volt. Maga Leo Thun viszont mint a cseh főnemesség vezető alakja lépett a színre. Az 1830—40-es években közeli kapcsolatban állt a cseh nacionalista irodalmárokkal, tudósokkal (Hanka, Jungmann, Palacky, Safarik stb.). Bár törve is alig beszélt csehül, magát mégis cseh hazafinak tartotta, heves ellenzője volt a bécsi udvar germanizációs törekvéseinek, és Pulszky Ferenccel vitázva, a cseh nacionalizmus elfogult hívének mutatkozott. Fiatal korában a csehországi későjozefinista papfilozófus, Bolzano köréhez tartozott. De már a negyvenes években a római katolikus restauráció, a romantikus-konzervatív irányzat hívéül szegődött, amellyel ekkor — sőt minisztersége első éveiben is — szemben állt még a hivatalos, kormánypárti konzervativizmus is. Thun már hivatalba lépésekor Karl Ernst Jarckéhoz, az osztrák katolikus restauráció e legismertebb Leo Thun-Hohenstein (kőnyomat, személyéhez fordult, hogy ő dolgozza ki •^ 50 ) számára egy memorandumban a közoktatásügyi miniszter feladatait. Thunt írásai és közéleti tevékenysége nyomán valóban zavaros koponyának és meglehetősen „hajlékony" jellemnek ismerhetjük meg. Fent vázolt útján haladt 5 Frankfurter i. m. 3., 6., 34-39.; Musil i. m. 9-12. 6 Friedjung, Heinrich: Österreich von 1848 bis 1860. I. Bd. Stuttgart —Berlin, 1908. 238.
