Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.

Az egyértelműen elítélő, túlzásba hajtott és a tények egy részéről tudomást sem vevő hangvétel — Berzeviczy Albert nagy mennyiségű tényt feltáró monográfiája ellenére — azóta is uralkodó maradt. Többnyire csak az utóbbi évtized magyar történetírása törekszik a túlzottan egyoldalú kép árnyalására. Az idő több oldalúan is kimondta az ítéletet a Bach-korszak felett. Nem értékelését és összképét változtatjuk meg azzal, ha — legalább egy területen — árnyalni igyekszünk, viszont nem egy későbbi eredménynek megtalálhatjuk alapját, kiindulási pontját. A kettősség még elméletileg sem jelenthet feloldhatatlan ellentétet. A célok és az ebből adódó „tartalom" ellentmondhat a „formának", s ha a forma a korszerűbb, alkalmassá válhat újabb és újabb tartalmak magába foglalására. Némely forma a Bach-korszak esetében is túlélte mindazt a tartalmat, amelynek megtartására, megvalósítására létrehozták. A Bach-korszak eredményeinek, a forradalmak hagyományain túl, van még egy „lélektani" oka is, amelyre páratlan éleslátással és elemző tömörséggel a kortárs Széchenyi István világított rá a Blickben, talán máig is a legtökéletesebb módon: „ha valamely nép azt kiáltja 'mért', és az ember egész kényelemmel azt felelheti, hogy 'azért', s a nép ezzel beelégedve, egész jó kedvvel a 'Heuriger' mellé ül, hálás szívvel koczczintván azok egészségére, kik helyette gondolkoznak, róla gondoskodnak, qui ipsi haec otia fecerunt, világos dolog, hogy akkor a kormányzás, kivált ha a gépezetet 'kenik' is, sokkal könnyebben megy, mint ha az illetők oly kíváncsiak, sőt szemtelenek, hogy az okot is tudni óhajtják, sőt követelik . . .'

n Az abszolutisztikus kormányzás e könnyebbsége, mely olykor látványos eredményeket engedett a Bach-korszaknak is, végső soron vesztét okozta. Széchenyi világított rá erre is, mondván : ,,... ha az emberek részint ösztönből, részint észszerű okoknál fogva az absolut kormányformát kárhoztatják, az legtávolabbról sem ellenszenvből történik, hanem azon természetes okból, mivel az önkény, mint a tapasztalás bizonyítja, rendesen karöltve jár az ostobasággal."

2 Alexander Bach (kőnyomat) 1 Gr. Széchenyi István Blickje. Közli (ford.) K. Papp Miklós. I. köt. Kolozsvár, 1870. 28. 2 I. m. 49.