Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Berde Károly: Volt-e Bolyai Jánosnak syphilise?

VOLT-E BOLYAI JÁNOSNAK SYPHILISE ? BERDE KÁROLY A

zokból a szűkszavú, szétszórt és elavult nomenklatúrát használó feljegyzésekből, amelyek Bolyai János bőrének betegségeiről részint saját írásaiban, részint apja leveleiben, irataiban, katonaorvosi bizonyítványokban, főképpen pedig a dr. Péterfi Pál marosvásárhelyi orvos betegnaplójában maradtak reánk, minden töredékességük és obsolet voltuk ellenére is megállapítható, hogy mi volt az a dermatológiai kórfolyamat, ami ezt a zseniális embert, bár tünetmentes időszakokkal megszakítva, de hol enyhén, hol testet-lelket gyötrő súlyosabb kiújulásokkal a bölcsőjétől a koporsójáig elkísérte. Az adatok láncolatának szakadozott volta ellenére is belőlük egységes pathológiai folyamat, illetve állapot képének körvonalait állíthatjuk össze, amiben azonban egy zavaró tény is van. A Péterfi doktor betegnaplójának[l] Bolyai János betegségéről szóló 1854. évi december 8-án kelt feljegyzésében ugyanis ott áll egy rövidített és éppen emiatt ma már számunkra nem világosan értelmezhető kifejezés : „Dg. : Herpes syphilit. anamn" ; egy hét múlva pedig —1854. december 15-én : „Exanthema syphilitic.

1

' Ez a két feljegyzés, valamint az akkoriban korszerű antisyphiliticumok azonnali és huzamos alkalmazása adott okot arra, hogy Bolyai ismerősei, kortársai és néhány későbbi Bolyai-kutató is tényként tekintse Bolyai János syphilisszel fertőzött voltát. Ezt a hiedelmet csak fokozta bennük egy atyai intelem, egy levél 1823 szeptemberéből [2], amelyben az öreg Bolyai Farkas kijelenti fiának, hogy félti őt, az akkor 21 éves mérnökkari hadnagyot, a párbajoktól és a syphilistől. „Én téged a duellumtól féltelek leginkább s a fejérnépektől. . . Kivált most, mikor Paris középítői a havasak tetejéig elterjedt a Frantz pestissé, s pusztítja a földet, mitsoda és mennyi nyomorékot csinál... látogasd meg a Francosok ispotállyal, el ne mulaszd." [3] Ennek a levélnek a Bolyai János esetleges syphilises volta felől természetesen semmi értéke nincs, hiszen melyik szerető apa nem aggódott volna a száz mérföldekre levő 21 éves katonatisztfia sorsa felől, éppen ebben a két vonatkozásban. Ezt az adatot tehát teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk, s Bolyai János esetleges syphilisének kérdésében a Péterfi-íéle feljegyzéseket kell elsősorban elemeznünk. E feljegyzések természetesen nem mérhetők egy mai kórtörténet igényével, mindenekelőtt azért, mert több mint 100 esztendővel ezelőtt keltek, amikor a dermatológia morfológiai, diagnosztikai és rendszertani tételei — a maiakhoz képest •— még csak csíráikban voltak, és aligha ismerhette azokat a ma igényelt