Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KRÓNIKA

hozzá tudományos vonatkozásokban. Megtiszteltetésnek veszem, hogy hosszú éveken át kitüntetett bizalmával, ami nemcsak személyemnek szólt, hanem annak is, hogy megbecsülte a pathológiát. Ebben a vonatkozásban maga is elöljárt, a pathológia legfrissebb tudományos eredményeit és kutatásait figyelemmel kísérte, illetve annak tükrében kereste saját szakmájának, a nőgyógyászatnak igazságát. 1963-ban azt mondtam, hogy gazdag élet és tudományos pályafutás után vonul nyugalomba, hiszen 1908-ban avatták orvosdoktorrá és már ebben a pillanatban eljegyezte magát a szülészettel, amelyhez élete utolsó pillanatáig ragaszkodni fog és utolsó leheletéig munkálkodni fog ennek érdekében. Az élet és a halál kapcsolatának kutatása az orvostudomány legnemesebb feladata, és ebben került Fekete professzor úr, a szülészet és nőgyógyászat tudományának művelése közben, közel a megfejthetetlen titokhoz. Közel 50 éven keresztül munkálkodott ennek érdekében, és ahogyan Fekete professzor urat ismerem, most is dolgozik, ír és olvas. Mindenkiben felmerül a kérdés és ezt minden kezdő és gyakorló orvos elé példának állíthatjuk, taníthatjuk: hogyan kell és lehet ezt művelni? Ennek legjobb példája Fekete professzor úr életműve és munkakedve. Az előbb említett kardinális tényezőt kutatta az anyai savóban. A nagy titkot nem tudta megfejteni, talán nem is fogja megoldani, de olyan közel került hozzá, mint még soká senki más. Ebben következetessége és páratlan módszertana segítette. Mint már említettem, 1903-ban ment először nyugdíjba a Poliklinika éléről, de tovább dolgozott. Talán a hozzám való bizalma hozta az ORFI-ba. Ekkor már 70 éves volt. Munkaképessége, „kamaszos hite" segítette át a nyugdíjas élet első nehézségein. Ekkor létesült az Orvostörténeti Múzeum és ekkor halt meg tragikus körülmények között a kiszemelt igazgató, Varga Lajos. Tetszetős gondolat volt az igazgatói tisztség betöltésénél Fekete professzor úr személye, és ma már joggal mondhatjuk, hogy a legszerencsésebb megoldás volt. A választás kivá'ó volt, sajnálatos tény most az, hogy ismét nyugdíjba ment Fekete Sándor professzor úr." Munkásságának, érdemeinek elismeréseként Fekete Sándor professzor elnyerte a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1972. január 1-én az egészségügyi miniszter — egyetértésben a művelődésügyi miniszterrel — dr. Schultheisz Emilt, a Központi Állami Kórház igazgató főorvosát nevezte ki az intézet igazgatójának. Július 1-én dr. Schultheisz Emilt kinevezték az egészségügyi miniszter helyettesévé és egyúttal a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár főigazgatójává. A 20/1972. EüM-MM együttes utasítás alapján 1972. novembei 1-től intézetünk szaklevéltári jogkört kapott, ezzel eggyütt új neve: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. B. G.