Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

FOLYÓIRATOKBÓL - Hessisches Ärzteblatt, 1970 (Vida Tivadar)

ról. (Mendelssohns Tod, 38—52. p.) Mendelssohn legtöbb életrajzírója halálával kapcsolatban szélhűdésről ír. Kortársai „ideghűdést" (Nervenschlag) adtak meg halálokként. A szerző kutatásai szerint ma már ezt a meghatározást nem lehet azonosítani, s így egyelőre — amíg esetleg újabb dokumentumok elő nem kerülnek Mendelssohn betegségére vonatkozólag — halála éppoly megfejthetetlen rejtély, mint a tehetsége. Heft 2, Február Ebben a számban Reminiszenzen rovatcímmel (134. p.) 1785-ből és 1786-ból való orvosi könyvhirdetést, személyes hírt az egyik korabeli orvosi hetilapból és orvosi reformjavaslatot tesz közzé a szerkesztőség. Heft 3, März Nem történeti, hanem nagyon is jelenkori kérdéssel foglalkozik dr. Hein gyógyszerész Frankfurtból: azokkal a nehézségekkel és kockázatokkal, amit a kézírással kiállított vények jelentenek a gyógyszerészi gyakorlatban. (Zur Problematik des handschriftlich ausgestellten Rezeptes, 216—227. p.) Cikke végének van orvostörténeti vonatkozása: a nyomtatott betűs receptírás bevezetését követelve ironikus stílusban említi követendő példaként a Kr. u. 200 körül élt Publius Corcolonius római orvost, aki kőből készült pecsétnyomóval írta elő szembalzsamát. A kő pecsétnyomót Csáki-Gorbón (Románia) találták, és a szerző annak ábráját is közli. Heft 4, April A wetzlari Irmgard von LemmersDanforth írja le magángyűjteményének keletkezéstörténetét. (Wie meine Sammlung „Europäische Wohnkultur" entstand, 334—339. p.) A cikk muzeológusaink érdeklődésére tarthat számot. A Reminiszenzen rovat ezúttal a Medizinisches Wochenblatt für Ärzte, Wundärzte und Apotheker 1786. évfolyamából beszámolót közöl Nagy Péter orosz cár sebészi ténykedéséről. (Peter des Grossen chirurgische Operationen, 339—340. p.) Heft 6, Juni Az 543. oldalon olvasható rövid közleményből megtudhatjuk, hogy 1970. szeptember 12-én Wiesbadenben műsort ad a Német Gyermekorvosok Kamarazenekara fennállásának 10. évfordulója alkalmából. A hangverseny bevételét a Schweitzer Albertről elnevezett őserdei kórházra fordítják Lambareneben, s ez bizonyára megfelel az alapító intencióinak, aki tudvalevőleg maga is kiváló orgonaművész volt. Heft 10, Oktober Orvostörténeti vonatkozások találhatók a giesseni W. Blasius fiziológus gondolataiban és számításaiban is. (Das Denken in Zahlen und seine Folgen für die Menschheit, 854—871. p.) így pl. Dürer Melancholie c. rézmetszete és annak idevonatkozó magyarázata; az élettani szakfolyóiratok számának növekedése 1800 óta, és ezzel kapcsolatban az egészségügyi és orvosi viszonyok javulása nyomán a föld lakosságának gyarapodása 2000-ig stb. Heft 11, November A frankfurti egyetem nyugdíjba vonuló sebészprofesszora és sebészeti klinikájának igazgatója, Rudolf Geissendörfer 1970. okt. 15-én tartott búcsúelőadása (947—954. p.) visszatekint a klinika háború utáni korszakára (1946 óta volt annak vezetője), és állást foglal néhány kérdésben, amelyek foglalkoztatták őt mint egyetemi tanárt és klinikai főorvost. Rövid önéletrajzi vázlatot is ad azzal a kifejezett céllal, hogy felvillantsa a történelem egy szakaszát, és megmutassa, az ő nemzedékének az életútja sem volt tövisek és akadályok nélküli. Heft 12, Dezember Dieter Kerner, a Krankheiten grosser Musiker c. orvostörténeti könyv szerzője tanulmányt írt Beethoven betegségeiről és haláláról. (Beethovens Krankheiten und sein Tod, 1065—1085. p.)