Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Spielmann J.: Másoknak világítva. Mátyus István életregénye (Buzinkay Géza)

breslaui természettudományos folyóirat, a Sammlung közölte. Besztercebányán Bácsmegyei István Pál, Eperjesen Reimann János Ádám, Sáros megye hajdani főfizikusa, Miskolcon a kiváló Benkő Sámuel végzett rendszeresen méréseket. Orvosi hivatásuk mellett valamennyien jeles természettudósok és időjárásmegfigyelők is voltak. Gyógyszerészt is találunk első „meteorológiai megfigyelőink" között, mégpedig Klapka József Károlyt (a későbbi tábornok, Klapka György nagyapját), aki Temesvárott huszonnégy éven keresztül naponta háromszor mért pontosan, lelkiismeretesen, Réthly Antal hasznos adatgyűjteményét irodalom- és forrásmunkák jegyzéke, név-, helynév- és tárgymutató teszi kitűnő kézikönyvvé. T. Pajorin Klára Spielmann József: Másoknak világítva. Mátyus István életregénye. Bukarest, Ifjúsági Könyvkiadó, 19G9. 227 1., 8 t. Nagy tudósaink, orvosaink pályájáról olykor ha akad egy-egy regényes feldolgozás. Pedig micsoda érdekes életutak adódtak éppen a mostohán kezelt 18. században! Bukott szabadságharc után, eszmei, indulati és politikai megcsömörlést követően a belterjesebb életforma, a kilátástalanság szülte befelé fordulás készítette elő a talajt tudományos életünk kialakulásához és első lépteinek megtételéhez. A diadalmas, uralkodó és pompázó katolikus egyház, a visszahúzódott, de kisebb váraikat biztosan őrző, harcedzett protestáns egyházak, amelyek a polgárosodás és művelődés birodalmait uralták nemzetek fölötti összetartással, és végül a század közepétől egyre erőteljesebben érvényesülő felvilágosodás szabta meg a kor embereinek szellemi, eszmei környezetét. Felvilágosodás és nemzet, tudomány és politika sűrűn állította pólusai közé a gondolkodó főket, s ezek nem egyszer kerültek a kétségbeesés szakadékjába, ha felmérték a haza és a külföld, a lehetőségek és a képzettségük, tettvágyuk között tátongó szakadékot. Csak a mindenhatónak elfogadott észbe, értelembe vetett hitük mentette meg legtöbbjüket attól, hogy számos egzisztenciális hajótörés után ne eszméik rendszerének összeomlása sodorja őket végromlásba. Spielmann József életrajzi regényének hőse, Mátyus István (1725—1802) is ilyen, intellektuális és morális végletek között hányódó orvostudós. Életre kel korának, a korabeli Erdélynek és Magyarországnak tipikus alakjaként. Mit tudunk róla? Sokat idézett jelentős munkái (Diaetetika, Ó és új diaetetika), orvosi, közegészségügyi munkálkodása örök helyet biztosítanak számára a magyar és erdélyi orvostörténelemben. „Minél behatóbban foglalkoztam a hazai és különösen az erdélyi tudománytörténettel — írja Spielmann József —, annál nagyobb elégtétellel állapíthattam meg, hogy alig van olyan fejezete az orvostudománynak, közegészségtannak, ipari kórtannak, de a botanikának, kémiának, testnevelésnek, ásványvízelemzésnek, fizikának, a népgyógyászati és népi szokások vizsgálatának sőt mi több, a táplálkozástannal kapcsolatban a konyhaművészetnek, melyben ez az enciklopédikus érdeklődésű, alig ismert tudósunk úttörő ne lett volna, vagy mély barázdát szántva, ne szerzett volna maradandó érdeme-