Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Radnót, M.: Famous Hungarian Ophthalmologists (Lagossy Gyula)

hogy nem jutott nagyobb terjedelem a magyar alkimisták működésének vázolására. Az epilógus után következnek a jegyzetek, a téma irodalma, alkimista szövegek jegyzéke, másodlagos irodalmi adatok, s személy- és tárgymutató, teljessé téve ezt a szép kiállítású, ízléses, színvonalas könyvet. R. Harkó Viola Magda Radnót : Famous Hungarian Ophthalmologists. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970. 30 pp. 12 ill. (Compiled by István Györffy.) Az Európai Szemész Társaság Tanácsa elhatározta, hogy IV. kongresszusát Budapesten tartja 1972. IV. 17—21-ig. A kongresszus megrendezésével, a szervezés nagy munkájával Radnót Magda professzort, az I. sz. Egyetemi Szemklinika igazgatóját bízta meg. Ehhez a nagy megtiszteltetéshez, amely Radnót professzor személyén keresztül hazánkat érte, az elődök munkássága is hozzájárult, mert világszerte megbecsülést szerzett a magyar szemészetnek. Ennek elismeréseként — amint Zoltán Imre professzor is megemlíti rektori előszavában — a Budapesti Orvosi Egyetemi Tanács elhatározta, hogy publikálja az elmúlt korok hírneves szemorvosainak biográfiáját. Györffy István 12 olyan szemész adatait gyűjtötte össze kronológiai sorrendben, akik kapcsolatban voltak a Budapesti Orvosi Egyetemmel, amely 1969-ben ünnepelte 200 éves jubileumát. A gyűjtemény Fabini János Theophil életrajzával kezdődik, akit 1817-ben neveztek ki a Budapesti Egyetem szemészeti tanszékére. Tankönyve (Doctrina de Morbis Oculorum) 1823-ban latin, majd 1831-ben magyar, német, olasz és holland nyelven is megjelent. Hirschler Ignác nemcsak a Gra/ő-periódus hatására megújult francia és angol szemészeti iskolák tanait plántálta át hazája földjére, hanem az első szemtükröt is ő hozta haza, majd 1864-ben megalapította a „Szemészet" c. folyóiratunkat. A nyomába lépő Schulek Vilmos Bécs, Berlin, London és Párizs klinikáinak ismételt látogatásai nyomán — nagy ideáljai ; Graefe és Arit példájára — szemészeti iskolát alapított; 30 éves professzorsága alatt új szemész gárda nőtt fel. Szily Adolf volt az első, aki nem a betegágynál, hanem steril operáló helyiségben végezte nagy ügyességgel a műtéteket. Atyja volt a későbbi híres münsteri szemész professzornak: Szily Aurélnak. Goldzieher Vilmos Bécs, Heidelberg, Berlin, Prága, Lipcse szemészeti intézményeit látogatva számos kiváló specialistával kötött és tartott fenn barátságot, hasznosítva tapasztalatait az itthoni betegellátásban. Id. Imre József volt az egyik legkiválóbb .Sc/iu/e/c-tanítvány, később Kolozsvár, majd Szeged szemészeti tanszékének vezetője. Kiterjedt orvosi és közéleti tevékenysége mellett kiemelkedő része volt a trachoma elleni küzdelemben is. Neki köszönhető az első magyar „Orvosi Ethika" megírása. Id. Csapodi István szintén Schulek-tanítvány volt, aki nemcsak kiváló szemészként dolgozott, hanem nyelvészeti és publicisztikai problémákkal is foglalkozott.