Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Radnót, M. —Kenyeres, Á.: Joseph Imre jr. (Lugossy Gyula)

„Útmutató a szemészetben" (1889) c. kézikönyvének számos részlete még ma is helytálló. Hoór Károlyt 1894-ben nevezték ki Kolozsvárra, majd 14 évvel később az újonnan felállított második szemészeti tanszék vezetőjének Budapestre. 110 tudo­mányos közleménye a szemészet minden ágával foglalkozik. A trachoma külö­nösen érdekelte ; hosszú időn át folytatott kutatómunkát Egyiptomban. Számos monográfiát írt és fő kiadója volt a Hoór—Grósz : „A szemészet kézikönyvéinek. Grósz Emil nemcsak tanítványa, hanem 1905-től tanszéki utóda is volt Schulek Fz7mosnak. Szemészeti tevékenysége rendkívül sokoldalú volt, amiről 350 dol­gozata és számos kézikönyv tanúskodik. Emellett szervező zsenije szinte utol­érhetetlen: az első trachomaellenes törvény, a Magyar Szemorvostársaság, a ma is meglevő II. sz. szemklinika, a Budapesti Állami Szemkórház, Szeged, Brassó, Zsolna és Perlak szemkórháza, a Nemzetközi Trachomaellenes Liga stb. stb. tanúskodik róla. Blaskovics László 29 éves korában írta „Szemészeti műtéttan"-át, amely szá­mos kiadást ért meg, legutóbb Vörösmarthy átdolgozásában, Blaskovics— Kettesy : „Eingriffe am Auge" címen. Blaskovics nemcsak kiváló operatőr, hanem igen sok új műtéti eljárás és műszer kidolgozója is volt. Sokan jöttek hozzá tanulni a világ minden részéből. Liebermann Leó érdeme az idegentest-lokalizációk, a mágneses műtétek be­vezetése, a röntgen szemészeti alkalmazása. //;'. Imre József, a kiváló id. Imre József fia előbb Pozsony, majd Pécs szem­klinikájának igazgatója, 1929-ben a Budapesti Állami Szemkórház, majd 1939-től az egyedüli budapesti szemészeti tanszék igazgatója. íves szemhéjplasztikái révén már egészen fiatalon világhírnévnek örvendett és számos külföldi egyetem meghívott előadója volt ismételten is. A legkiválóbb képviselője volt hazánkban az elméleti és gyakorlati szemészetnek. Elsőként hívta fel a figyelmet többek között az endokrin mirigyek zavarára különböző szembetegségekben, főként glaukomában. Operatőri művészetét nemcsak honfitársai csodálták meg, hanem igen nagy számú külföldi szemorvos is, és szívesen tanultak tőle. Radnót professzor a híres elődök érdemeinek méltó elismerést biztosított a biográfia kiadásával, amelyet a szöveg közti és címlapon reprodukált eredeti fényképek még maradandóbbá tesznek. A nyomdatechnikailag is tökéletes mun­káért pedig az Akadémiai Kiadót illeti elismerés és köszönet. Lugossy Gyula Magda Radnót and Ágnes Kenyeres : Joseph Imre Jr. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971. 70 1. 35 ill. Minden idők egyik legnagyobb magyar szemorvosának: ifj. Imre József pro­fesszornak állít emléket ebben a gyönyörű biográfiában megható kegyelettel, mélységes tisztelettel és hálával a hűséges tanítvány. A II. világháború éveiben volt Radnót Magda legközvetlenebb munkatársa professzorának. Mesterének

Next

/
Thumbnails
Contents