Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - French, G. E. — Hill, A. G.: Kuwait. Urban and Medical Ecology (Pataki Zoltán)
Az arab és zsidó orvosok nevének megadásánál azt a nevet használja, melyen az illető orvos a leginkább ismert, Al-Rázi például a Rhazes név alatt, Abálqäsim az Albucasis név alatt szerepel és így tovább. Természetesen utalással a közismert latin névre, szerepel az eredeti arab, illetve héber név is. A bibliográfiában szereplő összes arab és zsidó orvos neve a könyv elején levő listán szerepel a 23—2G. oldalon. A szerző a felhasznált fő forrásokon kívül (katalógusok, bibliográfiák, enciklopédiák stb.) megadja a feldolgozott kb. 400 folyóirat és 40 emlékkönyv, kongresszusi kötet jegyzékét is, mely szintén hasznos információ a témával foglalkozó kutató számára. Érdekes megjegyezni, hogy a magyar folyóiratok közül az Orvosi Hetilap szerepel az átnézett periodikák között. A magyar cikkek címét (csakúgy, mint az orosz és török nyelven megjelent cikkekét) angol transzliterációban közli a szerző, az arab és héber nyelvű cikkek mellett zárójelben következik az angol fordítás. V. Faludy Anikó G. E. French and A. G. Hill : Kuwait. Urban and Medical Ecology. A Geomedical Study. Berlin, Heidelberg, New York, Springer-Verlag, 1971. 124 pp. 50 tabl., 87 fig., 3 maps. A Medizinische Länderkunde, Geomedical Monograph sorozat 4-ik köteteként látott napvilágot ez a kitűnő tanulmány. A világ kis országai között bizonyára Kuwait a leggazdagabb, és az 1940-ban megkezdődött mérhetetlen olajkincsének kitermelése szinte korlátlan fejlődési lehetőségeket rejt magában. A fejlődő országok napjainkban a legkülönbözőbb szaktudományok művelőinek érdeklődési központjába kerültek. A szakértők egy része az azonnali segítséget igénylő legsúlyosabb problémák — gyors népszaporulat, rosszultápláltság, elmaradt közegészségügyi viszonyok stb. — megoldásán fáradozik, míg a másik részük a nem azonnali beavatkozást igénylő, de semmivel sem hátrábbvaló kérdésekre keresi a választ. Jelen tanulmány legnagyobb érdeme, hogy a fent vázolt két problématípust és azoknak tudományos megközelítését sikerült egységbe olvasztani. Az urbanizációval kapcsolatos ökológiai és orvos-földrajzi problémák egészen speciális módon jelentkeznek Kuwaitban, ahol szinte átmenet nélküli az áttérés a nomadizáló életmódból a nagyipari— olajbányászat —, gyári finomítók és nem utolsósorban közlekedési — főleg kikötők — szabta nagyvárosi munkás életformába. A szerzők egyik legnagyobb érdeme, hogy a viszonylag kis terjedelem mellett sem hanyagolták el a történeti tényezőket, így a vizsgált kérdéseket írott és íratlan — szokásjogon, hagyományon stb. — történetbe ágyazták be. Orvostörténeti szempontból igen értékes a IX. fejezet, amely részletesen ismerteti a tradicionális orvosi kezelési módokat, a Baduknak orvosi gyakorlatát, az arab orvoslás történetét, a Nestoriánusok és perzsák gyógyítási módjait, majd a fejezet második részében tárgyalja az európai orvostudomány beszivárgásának történetét a XVI. századtól kezdve, valamint a modern orvostudomány eredményeit napjainkban.