Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Drach, L.: Das medizinische Vokabular Molieres (Vida Tivadar) - Ebied, R. Y.: Bibliography of Mediaeval Arabic and Jewish Medicine and Allied Sciences (Faludy Anikó)

munkája azért is jelentős, mert míg a fent említett bibliográfia csak könyvek címét sorolja fel, a szerző jelen műve a legfontosabb cikkanyagot is tartalmazza. R. y. Ebied bibliográfiájának célja, hogy együtt mutassa be a középkori arab és zsidó orvostudományt tárgyaló általános műveket, az egyes arab és zsidó szerzők műveit, valamint a róluk szóló irodalmat, mivel a sokrétű kölcsönhatás miatt a kettő nem tanulmányozható eredményesen külön-külön, egymástól elszigetelve. A középkori zsidó orvoslást, mint ismeretes, nagymértékben befolyásolta az arab tudomány, másrészt az arab kalifák szívesen hívtak meg zsidó orvosokat is udvarukba, akik aztán nagy szerepet játszottak az arab orvosi irodalom terjesztésében. Kiterjedt fordító tevékenységüknek köszönhető, hogy számos szír mű arab fordítása, arab művek héber változata, illetve arab és héber nyelvű művek latin fordítása is ismeretes. A nyelvi tényező már maga fontos érintkezési pont a középkori arab és zsidó orvosok között, hiszen a mohamedán kultúra terjedésével a zsidók átvették az arab nyelvet, a VIII. századtól kezdve az arab szinte kiszorította a hébert a zsidó világi irodalomban. Többek között ezért is nehéz elválasztani a zsidó és arab hatást a középkori orvostudományban, mert a zsidó és arab orvosok egyaránt arabul írtak és közös forrásokból merítettek írásaikban éppúgy, mint orvosi gyakorlatukban. A jelen bibliográfia tehát egyaránt foglalkozik a középkori arab és zsidó orvostudománnyal és határterületeivel: tudománytörténeti műveket, orvosi szövegeket, szövegfordításokat, kommentárokat, kritikai tanulmányokat tartalmaz az arab és zsidó orvostudomány, gyógyszerészet, alkémia, materia medica, zoológia stb. területéről. Arab és héber művek latin kiadásait nem említi, de a latinul írt kritikai publikációkat felsorolja. A bibliográfia elrendezésében az alábbi szempontok érvényesülnek: két fő részre oszlik, az első rész (1 — 994. tétel) az általános műveket tartalmazza, főleg mai szerzőktől. A tételek szerzők szerinti ábécésorrendben következnek egymás után, azon néhány cikket kivéve, mely a Hamdard Medical Digest (Karachi) c. lapban jelent meg a szerző nevének megjelölése nélkül. Ezek a cikkek az „Arabian Medicine" címszó alatt vannak feltüntetve, a megjelenés sorrendjében. A második fő rész (995—1972. tétel) az arab és zsidó orvosok írásaiból és a róluk szóló kritikai irodalomból áll. A fő rendezési szempont ebben a részben a fél századonkénti időrendi felosztás a III. sz. második felétől a XVIII. sz. első feléig. Némi változtatással ez G. Sarton módszerének felel meg, melyet az ,

introduction to the History of Science" (Baltimore 1927— 1948) c. művében állított fel. A fél évszázados felosztáson belül a szerzők ábécésorrendben következnek, nevük mellett a lehetőség szerinti pontos életrajzi adatok megadásával és utalással a fő forrásokra, ahonnan a szerző az adatokat vette. Ezen fő források teljes listája a könyv elején a 11. oldalon található. A legtöbb adatot G. Sarton előbb említett három kötetes műve szolgáltatta, valamint C. Brockelmann alapvető kézikönyve, a „Geschichte der arabischen Literatur" (Weimar 1898, Leiden 1937— 1942). Felhasználta természetesen a két legnagyobb enciklopédia, a 12 kötetes „The Jewisch Encyclopaedia" (New York 1901— 1910) és a négykötetes „The Encyclopaedia of Islam" (Leiden 1908— 1910) anyagát is.