Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
ADATTÁR - Lesky, Erna: Semmelweis Ignácra vonatkozó iratok a bécsi Egyetemi Levéltárban
13. Bartsch nyilatkozata 1 ^ (Bécs, 1849. március 25.) [A melléklet] Nyilatkozata alulírottnak, dr. Semmelweis az I. szülészeti klinika asszisztense kérelmével kapcsolatban, hogy hosszabbítsák meg alkalmazását további két évre. [A kérelmet] a magas Közoktatásügyi Minisztérium küldte le az orvosi tantestületnek referálás végett. Dr. Semmelweis kérelmét alátámasztja a következő indokokkal: l ször Azt hiszi, hogy felfedezte a gyermekágyi láz okát, és a véghez vitt kísérletekkel jelentősen csökkentette az első szülészeti klinikán a korábbi években nagy halandóságot, s ezért folytatni kívánja a tudomány érdekében kutatásait ezen a területen; Ad 1. Amennyiben alulírott tudja, Semmelweis dr. arra a nézetre jutott, hogy a gyermekágyi lázat a gyakorlók által a bonchelyiségből a szülészeti intézetbe áthozott fertőző anyag okozza. Ezért a tanárnak tett javaslatára utóbbi utasította a gyakorlókat, hogy mielőtt a szülő nőkhöz mennek, mossák meg a kezüket, de nem úgy, mint régebben: csupán szappannal, hanem klórmészoldattal. Bár azon idő alatt, amíg ezeket a klóros mosakodásokat végezték az első szülészeti klinikán, nevezetesen az 1848. esztendőben, a halandóság ott nagyon csekély volt, nagyon kételkedni lehet még abban, valóban olyan nagy-e az értékük, mert a ugyanakkor a gyermekágyban fekvők között nagyon kedvező genius uralkodott, olyannyira, hogy a 2. szülészeti klinikán 4 hónap folyamán nem fordult elő jelentékeny megbetegedés, és egyetlen haláleset sem; mert b az említett klóros mosakodást csak a járvány megszűnte után vezették be, és c mert a bábák klinikáján időnkint a legrosszindulatúbb formákban fordul elő gyakori gyermekágyi láz, bár azok semmiféle kapcsolatba sem jutnak a halottas kamrával. Alulírott ettől eltekintve úgy véli, hogy mindenesetre folytatni kell ezeket a klóros mosakodásokat vélt hatásuk kiderítése végett. Ez a tanár vezetése mellett annál bizonyosabban meg fog történni — úgy, mint eddig is —, hiszen ő rendelte el azokat, eddigelé még nem jártak biztos eredménnyel, és mindenekelőtt ő kell, hogy szívén viselje az intézet javát. Eszerint nem látható be, hogy ehhez szükségesnek látszanék Semmelweis dr. szolgálatának a meghosszabbítása. Különben alulírott úgy véli, ki kell tartani amellett a határozat mellett, amit az orvosi tantestület egyhangúlag hozott, amelynek értelmében teljesen a taná11 BEOLt. 1849:170. — Közű teljes egészében Lesky, Semmelweis 43 — 44. Bartsch nyilatkozatából is kivehető, hogy Semmelweis nem fellebbezett — mint Benedek 135. és Gortvay —Zoltán 63. állítja —, hanem kérelemmel és panasszal fordult a bécsi Közoktatásügyi Minisztériumhoz.
