Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854

A közölt táblázat szerint novembertől februárig az eltérő időpontokban végzett megfigyelések közepei között nincsen, vagy nem számottevő a különbség. A két nyári hónapban 0,3°-kal melegebb, illetve nagyobb, mint az, amelyet az egy órával későbbi leolvasásokból vezettünk le. Bár a két állomás megfigyelései nem vonatkoznak ugyanazon évekre, a különbség, illetve az ebből adódó hiba — közel másfél évszázad előtti anyagnál — elhanyagolható. Láttuk a II. táblázatban, hogy a —0,15° és +0,15° különbségek adódnak, ezek a nagy eltérések főképpen a Patkovich-féle hőmérő felállítására vezethetők vissza. A hőmérő hibájának nem lehet döntő befolyása, mert ha az nagyobb értékű volna, akkor egyirányú eltérések keletkeznének, mind télen, mind nyáron. Ebből is az tűnik ki, hogy a nyári félévben a nap sütötte a szabadon levő hőmérőt, és ezért 1,5°-kai magasabb közepek adódtak. Januárban pedig — l,5°-kal hidegebb, ami a sokkal szabadabban elhelyezett és erősebb hőkisugárzásnak kitett hőmérő eredménye. IV. táblázat PÉCS 1819/1832 IDŐSZAK 12 HÓNAPJÁNAK LEGHIDEGEBB NAPJAI C° Hónap 1 + II. III. IV. V. VI. Nap 3., 28. 2. 4. 15I. 6. Év 1830 183O 1830 1823 1826 1829 C° —25,0 —27,5 —12,5 —i,3 3,8 8,8 Hónap VII. VIII. IX. X. XI. XII. Nap 20., 28. 30. 23. 21. 22. 27., : Év 1832 1827 1832 1829 1829 1829 C" 11,2 8,8 5,o —2,5 —15,0 —17 A bécsi Évkönyvekben ennek a 14 évnek legnagyobb és legkisebb hőmérsékleteit is közlik. Miután a hőmérőt az év egy részében a nap sugarai érték, a legmagasabb értékek nem reálisak, és ezért azok közlésétől eltekintek. A legnagyobb hideg 1830. febr. 2-án volt: —27,5 °C, a második helyen áll ugyanabban az évben jan. 3. és 28. — 25,0°-kal, még márciusban is 4-én — 10,5°-ot jegyeztek fel. Ezt a hideget megelőzőleg 1829. okt. 21-én —2,5, nov. 2-án —15,0°-ot (amikor Budán már a dunai hajóhidat leszerelték), dec. 27-én és 28-án - 17,5°-ot észleltek. A felhőzetet, azaz a borultság nagyságát és az égbolt állapotát az akkori észlelési utasítás szerint nem számokkal fejezték ki, hanem szavakkal, amelyeket a feldolgozó a következő számokkal helyettesített: derült = 0,0; felhős = 2,0; párás = 2,0; borult = 4,0; köd = 4,0; esik = 4,0; havazik = 4,0.