Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854
Miután felhős, valamint párás éghajlatra egyformán 2,0 értékelés történt, valamint 4,0-val fejezte ki a borult eget, a ködöt, az esőt és a havazást, ezeknek számokkal való jelzése nem lehetséges, ezért eltekintettem a borultság középértékének kiszámításától. Lehetségessé vált azonban a ködös, esős, havas napok gyakoriságának a megállapítása. A szélerő-megfigyeléseket ugyancsak át kellett volna alakítani, mert hasonlóképpen csak szavakkal körülírva fejezte ki az észlelő a levegő áramlásának eltérő erősségét: szélcsend = 0,0; gyenge szél = 0,5; közepes szél = 1,0; erős szél = 2,0; szél (heves) = 2,0; viharos szél = 3,0; vihar = 4,0. Ezeknek a szélerő-becsléseknek számbavétele már könnyebb, azonban csak a viharos napok számát vettem át a bécsi évkönyvből, amelyben a szélirány megfigyeléseket is feldolgozták, azonban csak a négy főirányt vették figyelembe. Patkovich csekély kivételektől eltekintve ezeket jegyezte fel: N. E. S. és W., azaz Észak, Kelet, Dél és Nyugat. Az Összes szélirányokat %-os elosztásuk szerint tüntette fel: V. táblázat PÉCS. A SZÉLIRÁNY-GYAKORISÁGOK SZÁZALÉKBAN Észak Kelet Dél Nyugat Szélcsend I8I9—1833 32 35 5 28 — Patkovich igoi—1950 28 21 9 22 20 Egyetem A szélirányészlelések nagyjából egyezést mutatnak. Az Egyetemen feljegyzett 1 / 8 szélirányok gyakoriságát megfelezve csatoltam a négy főirányhoz. Feltűnő Patkovich adatainál, hogy a keleti és az északi szelek az uralkodók, de figyelemre méltó, hogy a déli szél gyakorisága mindkét sorozatban csak 5, illetve 9%. Ezek megbízható adatok. A két észlelési sort 70 év választja el egymástól. Áttérek Patkovich feljegyzései közül az összes csapadékos napok számának a VI. táblázatban összefoglalt adataira. Patkovich észlelései is megerősítik azt, hogy az év folyamán a február a legszárazabb és június a legesősebb hónap. Az egyes hónapokban az esős napok száma vastag, a legkevesebbeké dőlt számokkal van a VI. táblázatban feltüntetve. A legcsapadékosabb év 1831. volt, az átlagosnál 24%-kai több, és a legszárazabb év az 1822-i volt, 20%-kai kevesebb csapadékos nappal. Esőmérője nem volt, és így a VI. táblázatban közölt napokat olybá kell venni, hogy azok már az 1 mm-t elérő vagy azon felüli napok számai az egyes hónapokban, illetve években. A VII. táblázat adatai igazolják, hogy a napok száma nagyjából megegyezik az újabbkori megfigyelések értékeivel. A két sorozat közötti aránylag kis eltérések (—2 és +3 nap) igazán megnyugtatóak, és igazolják, hogy Patkovich lelkiismeretes és pontos munkát végzett.
