Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854

ban részletesen ismerteti Harkányt, mely község 96 m magasságban van az Adria színe felett, az északi szélesség 45°52'30" alatt és a budai délkörnek 0°42'40" nyugati hosszúsága alatt fekszik*. A fürdőt állítólag már a török hódoltság idejében is használták, a források időnként el-eltűntek, vagy felszíni vizekkel keveredtek, és ekkor kisebb értékű vizekké váltak. Harkány „birtokos ura gróf Batthyány Antal" volt, aki felismerte a meleg forrásvíz értékét és 1823-ban a mocsaras vidéket csatornáztatta. Patkovich írja, hogy „Illy csatornázás alkalmakor, melly a Harkányhoz közel lévő mocsárt elenyésztesse, az árokmetszők forrómelegen kiömlő vízre akadtak, a folytonos munka közt pedig több illy forró források találtattak". A hagyomány szerint Harkány keleti részében volt egy meleg forrás, de az elenyészett. Gyüd helységben is meleg forrás ömledezett, azonban időnként eltűnt, mert a Dráva árvizei (kiöntései) nagyon megzavarták. Gyüd nagyon látogatott búcsújáróhely volt már régen — a ferencesek kolostora és templomának alapítása 1148-ra nyúlik vissza — , amihez hozzájárulhattak a meleg források is. A Vándorgyűlésen Patkovich József [8] még egy előadást tartott, amelyben Pécs éghajlatával és a város egyéb természeti viszonyaival foglalkozott igen részletesen. Reátérve eme kiváló orvosunk meteorológiai működésére, elsősorban meg kell említenem maradandó írásbeli emlékét, melyet Pécs egyetemi könyvtárában őriznek. Ezek orvosi naplói, melyeket német nyelven vezetett. A „Tagbuch" [9] vagy „Diarium" 1811-ben vette kezdetét, amikor mint orvos atyja örökébe lépett. 1846-ig terjednek a bejegyzések, és egy „Repertórium" kötettel 20 darabból áll ez a sorozat. Megvannak az 1811-től 1834-ig, 1837-től 1840-ig és 1844-től 1846-ig terjedő kötetek feljegyzései, valamint az összefoglaló kötet, de elkallódtak a Színnyei által említett, 1850-től 1854. febr.-ig terjedő feljegyzések, amelyek nem is kerültek az egyetemi könyvtárba. Patkovich ekkor már súlyos beteg volt, naplót nem vezetett, és június 12-én Pécsett meghalt [1]. Ezekben a naplókban reggelente, pár sorban feljegyezte az időjárás és a levegő hőmérsékletét. A naplókba sorszámozva beírta az aznap kezelt betegek nevét és latinul a megállapított betegséget. Az elhalálozottat is beírta a halál okának megemlítésével. Volt már légsúlymérője is, valószínűleg atyja örökéből. Bécsben már két évszázad óta — 1775 — a Csillagvizsgálóban indultak meg a rendszeres meteorológiai megfigyelések. Lehet, hogy bécsi csillagászok kérték fel, vállalja el az időjárási elemek rendszeres feljegyzését, vagy talán maga Patkovich ajánlkozott az észlelésekre, és kapott Bécsből újabb műszereket, megfelelő nyomtatványokkal. Kétségtelen, hogy 1819. jan. elseje óta végezte megfigyeléseit a Csillagvizsgáló előírásai szerint. Észleléseit rendszeresen lemásolva felküldötte Bécsbe, ahol ekkor már a hírneves Joseph Johann von Littrov volt az igazgató, aki előzőleg az 1816— 1818. években még Budán működött mint csillagász a Gellérthegyen, az 1815-ben megnyílt Uránia csillagvizsgálóban. Patkovich gondos megfigyelései, melyek 14 évet öleltek fel, 1851-ben átkerül* Elég ritkaság, hogy valaki a budai délkört közölje, ezért megemlítem, hogy Harkány Greenwich-től keletre a 18° 14' délkörön fekszik. 13 Orvostörténeti Közlemények 66—C8