Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854
tek az akkor létesített Osztrák Meteorológiai és Földmágnességi Intézetbe [10]. Ott az értékes megfigyelés már nem maradt holt anyag, mert az Évkönyvek II. kötetében Patkovich 1819— 1832. évi megfigyelései kritikailag feldolgozva nyomtatásban megjelentek. Ennek a terjedelmes értekezésnek a fénymásolatát dr. Steinhauser Ferdinánd [5] akadémikus, a bécsi Intézet igazgatója bocsátotta rendelkezésemre. Az értekezés a szerző neve nélkül jelent meg, de valószínűnek tartom, hogy dr. Kari Jelinek igazgatótól származik. A bevezetés így hangzik: „Die Beobachtungen sind von Dr. Jos. Patkovich zweiten Physikus des löblichen Baranyaer Comitates angestellt". Jelinek értekezése alapján ismertetem a feldolgozott anyag eredményeit. A pécsi városi meteorológiai állomáson egy párizsi fokosztású higanybarométer volt, ennek adatait Bécsben nem dolgozták fel, úgy látszik a műszert nem tartották megbízhatónak, mert időnként — főleg nyáron — magasak voltak az adatai, déltől kezdve derült napokon napsütés érte. Maga Patkovich a Vándorgyűlés Munkálataiban [9] a légnyomás havi közepeit közli. Hőmérője Réaumur fokosztású volt, elhelyezéséről csak annyit tudunk, hogy az épületnek „északi falán szabadon lógott". A hőmérsékletet 1 / 2 °-nyi pontossággal olvasták le és jegyezték fel. Ezek a félfokonkénti leolvasásokból nyert adatok a közép kiszámításánál nem okoztak számba vehető eltérést, mert a havi közép kiszámításakor ugyanazt a közepet nyerjük, mintha 0,1 foknyi pontossággal észleltünk volna.* Az alábbiakban ismertetem a bécsi Évkönyv alapján az egyes időjárási elemek feldolgozását. Először is közlöm a hőmérséklet havi és évi középértékeit 1819— 1832. évekből C°-ra átszámítva (I. táblázat). Az egész sorozat nem tekinthető egyöntetűnek, s különösen magasak az 1819. és 1920. évek hőmérsékleti közepei. Ezenkívül hibásak voltak 1830. április, 1820, és 1830. május, 1822. július, 1820. augusztus és különösen 1829. december havi közepei. Ezeket javítottam a Buda-csillagvizsgálónak ugyanarra az időre rendelkezésre álló homogénnak tekintendő sorával. Az így keletkezett Pécs város hőmérsékleti sora még magán viseli a felállítás hibáit.** Annak az eldöntésére, hogy mennyiben befolyásolják az eltérő észlelési időpontok az adódó középhőmérsékleti középértékeket Budapest 1961. és 1962, éveiről a hőmérsékletíró (termográf) óraértékei alapján az igen értékes — és sajnos 1966-ban megszüntetett — in extenso közlés gazdag havi jelentéseiből, minden egyes hónapra a hőmérsékleti közepeket reggel 7 és 8 óra, du. 2 és 3 óra, valamint esti 9 és 10 óráról kiírtam, és külön kiközepeltem. így adódtak a III. táblázat értékei. * 1904-ben Ógyallán Marczell György és én kíváncsiságból két évre terjedő 0,1° pontossággal mért hőmérsékleti adatokat 1 / 2 °-ra kikerekítve és kiközepelve ugyanazt a közepet kaptuk, mint a 0,1° pontossággal mért adatokból. Századfokokra való számításnál már vannak eltérések, de századfokokra nem lehet észlelni. ** Az eredeti német értekezésben az I. Táblázat egyes hónapokra vonatkozó hőmérsékleti adatai nem havi középértékek, hanem az illető hónap középértékeinek a 14 év átlagától való eltérései. Tehát ott a + azt jelenti, hogy hány fokkal volt az a hónap vagy év melegebb, a — pedig hogy mennyivel volt hidegebb,
