Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854
Megkezdte Bécsben orvosi és állatorvosi tanulmányait. [5] A fiatal Patkovichot 25 éves korában, 1809. november 4- vagy 5-én* orvosdoktorrá avatták. Ezután rövid ideig Bécsben mint másodorvos működött. Jómódú szülei rövidesen lehetővé tették neki, hogy ismereteit és orvosi tudását más, idegen országokban is elmélyítse. Tanulmányutakat tett Orosz- majd Franciaországban, azonban atyjának váratlan halála tanulmányútjának hirtelen véget vetett. Özvegyen maradt édesanyja árváival a fiú támogatására szorult. Patkovich József hazatért Pécsre, ahol először az Irgalmasok kórházának lett orvosa, majd már 1810-ben, Pleiner orvos halála után vele töltötték be Baranya megye tiszti másodorvosi állását. 1831-ben a nov. 11-i tanácsülésen Pécs város tiszti főorvosává választották, és nov. 14-én letette a hivatali esküt. Elődjét hivatalos foglalatosságában segítette, és a himlőoltásokon minden jutalom nélkül munkálkodott. Mint tiszti főorvos igen eredményesen működött, komoly anyagi áldozatokat is hozott a közkórház fejlesztése érdekében. Baranya m. levéltári iratai között olvassuk: „A városnak a törvényes felboncolásokhoz szükséges szerszámai (műszerei) nincsenek, azokat szülővárosa iránti szeretetből megszerezte és a városnak ajándékozta. Amikor 1837-ben 3317 jkvi. sz. a. javasolják a Közgyűlésnek tiszteletbeli polgárrá való kinevezését, említett érdemein kívül az előterjesztés megemlíti ,az orvosi irományok részére készített szekrényt is a városnak adta 1 — mindezt a város közönségének tudomására hozza (a tanácsülés), Patkovich József rendes belorvos úr, azon sok jótéteményére való tekintettel, melyekkel a közjó és szenvedő emberiség és a polgári kórház iránt viseltetik, melynek egyik szobáját 1832. évben egy másikat 1836. esztendőben mindennemű ágyruhával és más a betegek kényelmére szükséges bútorokkal ellátta, ezen város tiszteletbeli polgárává kineveztetik." Dr. Kopasz László [0] megemlíti, hogy a Bach-korszak alatt a tanácsülésekről nem vezettek rendes jegyzőkönyveket, ezért állanak csak gyér adatok rendelkezésre. Mielőtt rátérnék az általa végzett meteorológiai megfigyelésekre és azok értékelésére, meg kell még említenem, hogy Patkovich [7[ komolyan érdeklődött Harkány gyógyfürdő feltárása és fejlesztése iránt. Erről a kérdésről már 1820-ban írott tanulmányát Szinnyei [14] szerint a bécsi udvar levéltárában őrzik. Eszerint a balneológia terén — Harkány-fürdőt illetőleg — is úttörő munkát végzett. Nyáron 2—3 héten át a fürdőhelyen tartózkodott, és orvosi naplójában feljegyezte az ott kezelt betegeit. Majd megjelent Harkány-fürdőről egy leírása ugyancsak német nyelven, valószínű, hogy első bécsi értekezésének bővített pécsi kiadása. Betegeinek egy részét fürdőkúrára Harkányba küldötte, mert a fürdő kiváló gyógyerejéről jó tapasztalatai voltak. Helytelenítette az ott szokásos napi kétszeri fürdést, mert a „túlfürdésnek" rossz utóhatásáról meg volt győződve. A fürdő sorsa nagyon érdekelte, és annak hírveréséhez hozzájárult. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VI. Vándorgyűlésén Pécsett 1845. augusztus 14-én felolvasta nagyobb tanulmányát a harkányi gyógyvízről és annak gyógytényezőiről. Ez már a harmadik értekezése volt Baranya híres gyógyforrásáról. Értekezése meg is jelent a Munkálatokban. A Vándorgyűlésen tartott előadásá* A bécsi egyetem anyakönyvében „qu" áll, ami lehet „quarta" de „quinta" is.
