Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Katona Imre: A pápai bencés templom kriptája

1847. december 12. „Schőnbüchler Izidor Szent Benedekrendi áldozó pap. N.B. Nem a Pannonhalmi Szent Benedek-rend tagja, hanem valamelyik külföldi bencés kongregációhoz tartozott." (Vö. Schermann Egyed: A Pannonhalmi Szent Benedek-rend tagjai 1802-1918. Bp. 1918, 80. oldal.) 1848. június 21. „Höcker Ábel Szt. Benedeki direktor. Teológia licenciatusa. Született Pozsonyban, 1801. április 24. Pappá szentelik 1825. szeptember 3. 1827-31. gimnáziumi tanár Pozsonyban, 1832-41. egyházjog és történelem tanára Pannonhalmán, 1832-41 hitszónok Győrött, 1841-48 házfőnök és gimn. igazgató Pápán, ahol meghal." 1849. október 17. „Pelczmann Jeromos Szent Benedek Rendből, 67 éves. Született Szakolczán Ii 83 május 13. Pappá szentelik: 1813. július 25. Pápán rendházi lelkiatya 1837-49** Itt hal meg." 1851. június 9. „Spilák Regináid O.S.B. Született Lentiben 1788. márc. 5. Pappá szentelik 1814. április 30. 1848-51. Pápán működik, ahol meghal." 1854. november 23. „Gustavus Czina Presbiter Ord. S. Benedicti. Crypta domus." (Pálosok kriptája!) Született Baján, 1821. március 28. Pappá szentelik 1846. július 20, 1846-54. gimn. tanár Pápán, ahol meghal. 1863. február 17. „Nagy Norbert O.S.B. Született Pápán 1838. december 27-én. Pappá szentelik 1862. március 24-én. Gimnáziumi tanár Pápán 1861-től, ahol 1863. február 17-én meghal." TANULSÁGOK A pápai bencés kriptában található jelenlegi állapotok ritka jelenség számba mennek, azonban nem egyedülállóak, még hazai vonatkozásban sem. Elég, ha elsőnek az ugyancsak Pápán levő nagytemplom kriptájára utalunk, ahol — hasonlóan a bencés templom kriptájához — szintén találkozhatunk mumifikálódással. Külföldön különösen a brünni és a palermói kapucinusok kriptájában, ezenkívül Kijevben, a Lavra-kolostor kriptájában, a brémai székesegyház ólompincéjében találhatók hasonló állapotok, továbbá egyes nyugati kriptákban. A mumifikálódás igen régóta ismert jelenség. Már az ókori népek is ismerték a tetemkonzerválás különböző eljárásait. Míg azonban a Távol- és Közép-Kelet ókori népeinél a holttest mesterséges úton történő konzerválásával állunk szemben — legalábbis az esetek többségében —, a pápai bencés templom kriptájában a mumifikálódás spontán módon jött létre, vagyis nem mesterséges konzerválás — balzsamozás, illetve preparálás — útján.