Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bakardjiew, Wassil: Dr. Peter Beron (1791—1871)

isserlatio inauintr NOM \i IJ:C

AXOMí.llü ».\ EMBRYOMETJN >\ ]• It o M At I Az 1825. évi nyári, az 1825/20. évi és 1820. évi nyári szemesztere idején Beron neve már a heidelbergi egyetem bölcsészkarának, az 1820/27-es téli szemeszteren pedig az orvosi kar anyakönyvében szerepel.

3 Ez az egyetem akkor indult virágzásnak.

4 A tudományos intézetek is gyorsan fejlődtek. A tudomány virágzását mutatta az is, hogy híres tudósok működtek Heidelbergben. Ők jelentették azt a szellemi légkört, amelyben a bolgár hallgató lényeges ösztönzést kaphatott, amikor itt tanult a bölcsészeién három félévig és az orvosin félévig. Annakidején az orvosi kar kitűnt egész sor kiváló tanárával. Köztük volt Franz Karl Naegele, a szülészeti intézet igazgatója, Friedrich Tiedmann, az anatómiai és élettani tanszéken és Leopold Gmelin, aki mindenekelőtt az élettani vegytannak lett megalapozója. Beron tanulmányi évei idejéből meg kell még említenünk a következő tudósokat, akik tanárai voltak: a hittudós Paulus, a jogtudós Mittmeier, Johann Heinrich Voss és Gervinius filozófusok.

5 Peter Beron 1827-től 1831-ig Münchenben tanult. Az egyetem akkori rektora Joseph Franz Allioli hittudós volt, az orvosi kar dékánjának szerepét Johann Christian Weissbrod töltötte be. Itt fejezte be orvosi tanulmányait Beron, 1831. július 5-én avatták orvossá. Doktori értekezésének címe: Novum lecanometron et embriometron.

6 A doktori munka jó adalék a nőgyógyászathoz és a szülészethez, abban a korban, mely a német orvostudomány, különösen pedig a szülészet virágkora. Doktori értekezésében azt a feladatot tűzte maga elé, hogy meghatározza a gyermek fejének nagyságát és alakját a szülési folyamat idején, s ezzel válaszoljon a szülészet alapkérdésére : milyen viszony van a magzat fejének és az anya medencéjének nagysága között. így írt disszertációjában: „Ha a medence szűkebb, előre jelezzük a nehéz szülést, ha a medence nagyságát rendesnek találjuk, MEDICINA, CilIIU RGIA ET ARTE OBSTETHR'IA li< >\< Miiül S RITE OBTINENDIS ILLUSTB1SSIMAE l-'ACl 1 .TATI MEOICAE MONACENSI OMM Çl"A PAR EST OBSERVA?. TIA Ptl rus ll<n/;i fi IT on MON Vt II t i MDt'CCXXXI. Tvpis GEORGE JAQII T. Dr. Peter Beron orvosi disszertációjának címlapja :| Bakardjiew W. N. (német, francia és román nyelvű dokumentumok — Nr. 396—400). — Dr. Peter Beron és a bolgár fiúgimnázium. Dr. Peter Beron Odrinban (Adrianopel). Szófia, 1958. 552—555. A bolgár nyelvű dolgozatok és kötetek címét a következőkben magyarul adjuk meg, a bolgár folyóiratok címét pedig latin betűs átírásban. (A szerk.) 4 Krabusch, H. : Die Heidelberger Universität zwischen 1820 und 1830. (Heidelberg) 1956. (Kézirat.) 5 Hinz, G. : Die Universität Heidelberg (1830—1953). — Ruperto-Carola-Mitteilungen, Bd. 29, 1961. (i Ognyanov, K. : Dr. Peter Beron disszertációja. (Szófia) 1956. (Kézirat.)