Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bakardjiew, Wassil: Dr. Peter Beron (1791—1871)

előre mondjuk a könnyű szülést, mert feltételezzük, hogy a magzat szokásos nagyságú. Azokban az esetekben pedig, amelyekben a magzat nagysága rendellenes — ami gyakran megtörténik —, világos, hogy hamis prognózist határozunk meg. Az a szülés ui., amelyet nagy szenvedéssel járónak gyanítottunk, végbemegy nagy nehézség nélkül ; az ellenkező esetben pedig becsap minket a hamis remény. Az előző esetben felesleges a segítség, s éppen ezért káros alkalmaznunk, az utóbbiban, amelyben valóban szükség van rá, nem alkalmazzuk. Tehát, ha meg akarjuk tudni, mire számíthatunk biztosan, ismernünk kell mind a medence szélességét, mind a magzat nagyságát. A szülészorvosok tudnak erről a kettős szükségességről. Ha pedig semmiképpen sem ismerhették meg a magzat nagyságát, mindig kétkedőnek kellett lennie a prognózisnak, hiszen az függ a magzat nagyságától. A magzat nagyságának kikutatására irányuló kísérletek mindig hiábavalók voltak, mert úgy akarták megmérni a magzat fejének és törzsének átmérőjét, mint az újszülöttek esetében, márpedig ez lehetetlen."' Beron ajánlotta és vezette be a lecanometron fogalmát a pelviometer, illetve medencemérő helyett. Azonkívül úgy vélte, hogy eszközét egyidejűleg fel lehet használni embriometernek is. Evégett szokás szerint az emberi kéz öt ujját használják, amely képes meghatározni az anya medencéjének valamennyi méretét és a magzat nagyságát. A szülészorvosi gyakorlatban a kézi mérésnek sem félelmet, sem ijedtséget nem szabad okoznia (orig. terrorem). Munkája alapján a szülési psychoprophylaxis, valamint a modern embryometria és anthrometria egyik előfutárának tekinthetjük. Beront elméleti megfontolásai alapján egybevethetjük a szülészet akkori teoretikusaival, RönackkzX, Frieddzl, Rödererrel, Steinnel és másokkal. A következő években, egészen 1847-ig Beron Bukarestben és Crajovában dolgozott, ahol földbirtokot vett magának. 1847-től haláláig (1871-ben Crajovában gyilkolták meg) Párizsban élt, ahonnan többször ment tanulmányútra más európai országokba. Meglátogatta Berlint, Münchent, Ulmot, Bécset, Prágát, Brüszszelt, Ostendét, Athént és egyéb városokat is. Beron rendkívüli személyiség volt. Egyetemes műveltséggel rendelkezett, a szó igazi értelmében vett enciklopédizmussal. Bulgária művelődéstörténetében kiemelkedő szerepet játszott. A szellemi művelődéssel és tudománnyal való kapcsolatát legjobban alapvető műve mutatja: Slawische Philosophie — enthaltend die Grundzüge aller Natur- und Moralwissenschaften nebst einem Anhang über die Willensfreihet und die Unsterblichkeit der Seele (Szláv bölcselet —, amely tartalmazza minden természet- és erkölcstudomány alapvető vonásait, amellett az akaratszabadságról és a lélek halhatatlanságáról szóló függeléket) (Prága, 1855). Prága városa nagy szerepet játszott Beron életében és alkotásában. Beron az 1855 és 1805 közti esztendőkben néhányszor itt lakott.

8 Slawische Philosophie c. könyvében egyaránt járatosnak mutatkozik orvosi, élettani, fizikai, vegyészeti, csillagászati, földtani, embertani, időjárástani, filológiai, neveléstani és bölcse7 Beron, P. H. : Dissertatio inauguralis sistens novum lecanometron et embryometron. Monachii, 1831. 15—16. 8 Bakardjiew, W. N. : Dr. Peter Beron Csehszlovákiában. (Előadás) 1961.