Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században

állónak tekinthető Klimó György pécsi püspök, aki 1774-ben elsőnek teszi nyilvánossá 12 ezer kötetes, főként történelmi anyagban gazdag könyvtárát.

39 A Ráday könyvtár tehát szinte az egyetlen nagy nemesi könyvtár, amely már a szatmári békét (1711) követő időszakban, majd később kiteljesedve Ráday Gedeon működésével, azzal járul hozzá a tudomány és a szépirodalom gazdagításához és szélesebb körben való terjesztéséhez, hogy gyűjteményét nyilvánossá teszi. A könyvtár nyitva áll barátok, kölcsönzők, diákok, tudósok előtt. A kölcsönzés baráti alapja miatt erről kevés adatunk van, a fennmaradt levelezések alapján mégis feltételezhető, hogy nagyobb méretű lehetett. Bizonyíték erre pl. már egy 1720 körüli kölcsönzési lista, melyben Ráday Pál 10 teológiai művet sorol fel. A kölcsönzők ekkor pl. Kandó Zsigmond, a szabadságharc alatt Ráday Pál titkára ; Szemere Lászlónak, Rákóczi brigadércsának felesége, Ilosvay Klára; Radvánszky János, a „szövetkezett rendek" kincstárnoka; Miskolczi Szíjgyártó János, losonci lelkész.

40 Ráday Gedeon idejében szaporodnak a kölcsönzések, szinte minden kiemelkedő egyéniségnek kölcsönöz. Terve összeköttetést teremteni tudósok és írók között; ezért levelezésének fő célja, hogy Pécelt irodalmi központtá tegye. „. . . Nagytudományú ember, aki oly készséggel küldözgeté könyvtárának legbecsesebb müveit a múlt emlékeivel foglalkozó tudós tanároknak, papoknak ... mindenkinek, aki hozzáfordult."*

1 Kazinczy Ferenc említi „Pályám emlékezete" c. önéletrajzi visszaemlékezésében, hogy Ráday Gedeon milyen nagy hatással volt írói jellemének kialakulására: „legelső kísérleteit nem tekintve, a későbbieket, míg Ráday élt, mind az ő bírálata alá bocsátotta."*

2 Az ő feljegyzéseiből tudjuk, hogy Ráday Gedeon, bár a prozódiával nincs tisztában, mégis ő használja először magyar nyelvre átültetve a görög versformákat. Sőt Arany János szerint a rím és mérték összekapcsolásának gyökerei, vagyis a nyugat-európai versforma megteremtése is Ráday Gedeonig vezethető vissza. Az akkori viszonyok között komoly gondot jelent a könyvküldözgetés, mégis több adat van arra vonatkozóan, hogy az ország legtávolabbi sarkába is kölcsönzött könyveket. Bod Péter, aki „Magyar Athenas" címen az első magyar írói lexikont (Szeben, 1766) ábécé sorrendben 485 életrajzzal adja ki — művébe sok középkori és magyar orvos életrajzát felveszi —, hosszú listával fordul Rádayhoz: „Ha valami új könyv Magyar Históriára tartozó jönne ki, abban részeltetne", hiszen jól tudja, ha ilyen megjelenik, „nem lehet, hogy M. Urnák mindjárt értésére ne essék".*

3 Ráday Gedeon nemcsak teljesíti kérését és megküldi a kért könyveket, hanem időnként saját belátása szerint is kölcsönöz, ha úgy látja, hogy erre feltétlenül szükség lehet. 39 Kovács M. : Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. Az államalapítástól 1849-ig. Bp. 1963. 40 Segesváry i. m. 33. 41 Pruzsinszky—Hamar i. m. 18. 42 Váczy J. : Ráday Gedeon. Irodalomtörténeti Közlemények. 1891. 170. 43 Kiss Á. ; Bod Péter levele Ráday Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyben. MKSzle. 1882. 259.