Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században
omnia anatomico-chirurgica. 1715) ; Archibaldus Pitcarnius (Elementa medicináé physico-mathematika. 1718); Jacques Winslow (Exposition anatomique de la structure du corps humain, Amsterdam, 1743)] Antoine Baume gyógyszerész vegyész (Chimie expérimentale et raisonée. Paris, 1773) stb. 37i> Egy-egy szakterület egy-egy korszakának átfogó enciklopédikus kézikönyveit is beszerzi; így pl. a XVIE század elejéig megjelent sebészeti művek gyűjteményét (Thesaurus chirurgia continens praestantissimorum autorum opera chirurgica. Frankfurt, 1(510); vagy a botanikai összefoglalások, herbáriumok (pl, Thasaurus rei herbaria hortentisque universalis. 1770—1772). Nemcsak polihisztorok, orvosszerzők írásait gyűjti, hanem egy-egy híres személy orvosi és természettudományi témakörben írt műveit is megtalálhatjuk e szakgyűjteményben. Hogy csak egy-két példát említsünk: a hányatott életű olasz filozófus, Thoma Campanella orvosi (Medicinalium juxta propria principia. Leyden, 1635) és természettudományi vonatkozású (De sensu rerum et mágia. Frankfurt, 1620;Philosophia epilogistica reális, Frankfurt, 1623) művei ; Voltairenek (Singularités de la nature. Lausanne, 1772), sőt a korszak egyik legérdekesebb államférfiának, Benjamin Franklinnak elektromossággal foglalkozó (Briefe von der Elektricitet. Leipzig, 1758) levelei. A magyar orvosi — főként kortársi — szakirodalom szintén képviselve van a gyűjteményben; erről részletezően a következőkben — Ráday Gedeonnak Weszprémi Istvánnal váló kapcsolatának vizsgálatánál — fogunk említést tenni. A fenti áttekintés bizonyítja, hogy míg általánosságban a XVIII. század folyamán is a polihisztor gondolkodás jellemző, addig a természettudomány, de főként az orvostudomány területén már a XVII. század közepétől a nagyfokú differenciálódás következtében az egyes szakági tudományok — pl. a sebészet, vagy már a reneszánsz kortól kezdődően fejlődő anatómia, vagy akár a medicina új ága, a kórbonctan — fejlődése figyelhető meg. így a XVIII, század végén összeállított katalógus is, a korszak tudományszemléletét tükrözve, kizárólagosan orvosi, ill. természettudományi tárgykörű szakkönyveket tartalmaz. RÁDAY GEDEON KÖNYVTÁRA A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN „Ráday Gedeon könyvtárával nem könyveket akar, hanem többet : élő nemzeti műveltséget, mihez képest nem a könyv gyűjtőnek szenvedélye ösztönzi a könyvek beszerzésére, hanem az érintett magasabb szempont,'' 38 A XVIII. század közepén meglévő nagy főnemesi könyvtárak többé-kevésbé zárt, a nagyközönség részére hozzáférhetetlen gyűjtemények. Szinte egyedül370 Az említetteken kívül természetesen még számos ókori, középkori és újkori — pl. Mesue, Gordon, Tertullianus, Rogerius, Johann Hermann Ledermüller stb. — orvos-, ill. természettudományi szerző műve található a Ráday könyvtárban. A tanulmány csak néhány lényeges példát emel ki. 38 Pruzsinszky—Hamar i. m. 17.
