Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára
A vázolt sajátosságokból megállapítható, hogy Deák vérmérsékletéből kifolyólag nem volt forradalmi egyéniség. Természetének lágysága ellene mondott minden erőszaknak, vérontásnak. Meggondolt óvatossága, a kiszámíthatatlan következményekkel járó forradalmi lépés fokozottabban óvatossá, tartózkodóvá teszik. Ő, aki soha nem volt képes a maga meggyőződését és akaratát másokra ráerőszakolni, higgadt, minden illúziótól ment, minden fanatizmustól idegen lényével a nagy tömegekre szuggesztív hatással nem lehetett. Fantáziája elé mindenkor a nemzet kockáztatása nélkül elérhető eredmények szabtak határt. Az ő hatása megszűnt ott, ahol a meggyőződés logikai érvei kimerültek. Egy forradalom kiszámíthatatlan következményeitől féltette nemzetét. Hiányzott belőle az az optimizmus is, amelyet a jövő sikerekbe vetett biztos hit táplált. A bécsi politika ármánykodásai világosan láttatták vele a békés kibontakozás lehetetlenségét. Érthető, ha ilyen körülmények között félreállott, és nem állta útját az eseményeknek. Előállott számára az a helyzet, amelyet Kretschmer úgy jellemez, hogy súlyos időkben felelősségteljes választás előtt a cyklothym erős gátlások alá kerülhet. Deák egész közpályája alatt akkor áll tehetsége és tettereje csúcspontján, ha egyéniségének megfelelő helyzetek megoldására vállalkozik. A reformországgyűlések idején, valamint az 1861-es és 1865/66-os országgyűlés idején, a békés kibontakozás lehetősége előtt, ragyogó képességeinek teljét fejti ki. Az a mindenképpen békés kibontakozást kereső hajlam azonban nem gyávaság bélyegét viseli magán. Hiszen éppen az 1867-es kiegyezés széles néprétegek ellenszenvébe ütközött 4 '. Deákban volt annyi politikai bátorság, hogy saját népszerűsége kockáztatásával is azon az úton haladjon, amelyet mély meggyőződése szerint egyedül helyesnek tartott. Az a férfiú volt, aki élete folyamán meggyőződését meg nem tagadta, és azzal soha ellentétbe nem került. Deák Ferenc tehát vérmérsékletéből kifolyólag nem forradalmi politikus. Békés megoldásokra törekvő lényével megtestesülése Kretschmer „értelmes közvetítő" politikusának. Kretschmer elmélete sokat megmagyaráz Deák egyéniségéből. A látszólag indokolatlan, nagy életperiódusokra kiterjedő alaphangulati eltolódások, betegsége, passzivitásra való hajlama, mely olykor szinte a tétlenség benyomását kelti, továbbá nem forradalmi egyénisége, a cyklothym alkat syntontól depresszív eltolódásra hajlamos lényegével, Kretschmer megvilágításában érthetővé válik. Nem tagadható, hogy egyéb módszerekkel is meg lehetne közelíteni, de különösen betegsége természetét így értjük meg legegyenesebb úton. Mert a depressziók felismerésére a tünettanon túl még objektív módszerekkel nem rendelkezünk, és a depressziók lényegét sem kórvegytani, sem kórszövettani módszerekkel mindeddig tisztázni nem tudták 46 . Nem lehet feladatunk, hogy Deák Ferencnek és a kiegyezés művének értékelésével foglalkozzunk. Kétségtelen, hogy műve a magyar történelem útját fél év45 Szabad i. m. bőséges adatokkal igazolja. 4 (i Angyal Lajos : A depressiók klinikuma és gyógyítása. Az 1968-as elme- és ideggyógyász-kongresszuson tartott referátumok. Bp. 1968. 4.
