Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára
A cyklothym alkat — mint ezt maga Kretschmer is mondja — egymagában nem betegség. De ennek az alkatnak talaján jellegzetes beteges állapotok alakulhatnak ki. Deák életében, eltekintve a negyvenes években mutatkozó hangulati betegségtől, előzőleg és utóbb ilyen állapot nem volt. Működésében mindig következetes, a higgadt realitásérzék vezeti, elhatározásai mindig megfontoltak, cselekvése soha nem vág elébe a józan mérlegelésnek. DEÁK BETEGSÉGÉNEK JELLEGE A negyvenes évek kezdetétől megállapítható, hogy Deák kiegyensúlyozott syntontól határozottan depresszív irányba tolódott el. Széli Kálmánné szerint 35 ezt egy előzetesen lezajlott betegség indította el, amelyet — közelebbről meg nem jelölt — izgalom váltott ki. Mivel gyakori, hogy betegségek okát azokkal össze nem függő körülményekkel magyarázzák a hozzátartozók, erre a betegségre vonatkozó hiteles adatok pedig nem állanak rendelkezésre, a kérdést ma már nem lehet eldönteni. A betegség idején vagy röviddel utána halt meg Deák Antal, ami öccse számára súlyos megrázkódtatás volt. Ebben az állapotban érik a vármegyei izgalmak, majd a viharos választási események. Abból az időből származó levele is arra vall, hogy Deákot az események nem találták kiegyensúlyozott lelkiállapotban. Az adminisztrátori rendszer önkényeskedései is nyomaszthatták. A számára egyre kedvezőtlenebbül alakuló politikai viszonyok kételyeket kezdtek benne ébreszteni: továbbra is alkalmas lesz-e az ellenzék vezérségére. Egyre csüggetegebb lesz, a jövőbe vetett bizalma elhagyja, kedélye fokozatosan elborul. Egyelőre még minden munkában részt vesz, de tevékenysége is egyre hanyatlik. Ez az állapot azonban csak 1846-tól válik felismerhetően betegessé. Betegsége eleinte hosszabb ideig szervi panaszok nagy változatosságában nyilvánul meg. Csak később válik kifejezett kedélyi beteggé. Lehangoltságban, munkára való képtelenségben megnyilvánuló gátoltság, kezdeményezés hiányában megmutatkozó gondolatszegénység, örömre való képtelenség, gyors szellemi kimerülés és indokolatlan ingerlékenység jellemzi. A barátoknak is feltűnik a szenvedő arc, a fakó, ráncos arcbőr, a lefogyás, a magát elhanyagoló megjelenés. Gondolatai hypochondrias túlértékelt jellegűek: nem gyógyul meg, a politikai pálya zárva marad előtte. Állapotának okát nem keresi, nem is tudja megnevezni. De minden kísérletet, amely őt aktívvá akarja tenni, kellemetlennek érez, barátai gyanúsításai állapotát csak rontják. Igen jellemző Zádor György ama megfigyelése 36 , mely szerint állapota délelőtt folyamán legrosszabb, míg esetefelé tűrhetővé válik. Alvászavara is főleg a reggeli órákban válik kínzóvá. Az orvosoknak ma már semmitmondó diagnózisain túl Attomyr helyesen állapította meg az idegrendszeri működés zavarát. Az adatokból kétségtelen, hogy Deák Ferenc depresszióban szenvedett. Kielholz legújabb művében részletesen foglalkozik a depressziók különböző fajtáival 37 . Az általa körülírt féleségek közül 35 Széli i. m. 24—25. 36 Ferenczi i. m. 2. 66. 37 Kielholcz, Paul : A depressiók diagnosisa és therapiája a gyakorlatban. Bp. 1968.
