Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára

csak három jöhet a mi esetünkben szóba: a neurotikus depresszió, a Psychoreaktiv depresszió és az endogen (alkati adottságú) depresszió. Felfogását követve, mely szerint a neurotikus depressziót kora gyermekkori psychés sérülések indítják meg, már a gyermekkorban észlelhető az egyéniség kontaktusképtelensége, önbizalom hiánya, félszegsége, kényszerképzetekre és szorongásra való hajlama, határozatlansága: Deák Ferencnél kizárhatjuk. A második féleség a Psychoreaktiv depresszió. Ez „környezeti hatásokra közvetlenül kialakuló, nem hosszú ideig tartó állapot"

38

. Ilyen betegek között túlnyomóak a leptosom-astheniás testalkatúak, személyiségük szerkezetében „jórészt sensitiv, önbizonytalan", megnyilatkozni képtelen egyének, kik az élet gondjaival szemben szenzitíve reagálnak. Ebben a típusban sem ismerjük fel Deákot. Ellenben az alkati okokra visszavezethető, endogen depressziók és Deák depressziója közt erős hasonlóságokat találunk, többek között a családi előzményeknél is (a nagyanya hyperthym cyklothymiás, az apa schizoid színezetű kifejezett depressziós). A betegek jobbára pyknikusak, betegségüket megelőzően harmonikus, kontaktusképes, együttérző egyéniségek, „kiknek magatartását mindenkori hangulatuk szabja meg . . . önmagukkal és környezetükkel rendszerint harmóniában élnek, hol tevékenyek, hol pedig inkább kényelmesek, hol vidám, hol ellenkezőleg szomorú hangulatúak."'^ További jellegzetességük az önvádlások, bajuk túlértékelése, kellemetlen testi érzések, az ösztönök és indítékok, a cselekvési ösztönzés gátoltsága és a külső körülményekre vissza nem vezethető „elsődleges napközi ingadozások". „A beteg képtelen örülni, akarat nélkülinek, erőtlennek érzi magát."*

0 Az endogen depresszióval kapcsolatban Kielholz megjegyzi, hogy a kutatók véleménye szerint depresszív phasisokat külső körülmények is provokálhatnak, de csak alkati adottság esetén. „Az endogen depressió tisztán psychogen provokálást lehetőségét azonban csaknem általánosan elutasítják."'

11 A Psychoreaktive provokált endogen depressziókban a gondolatok nem rögzülnek a kiváltó, megrázó élményhez, ellentétben a valódi Psychoreaktiv depressziókkal.

42 Nem lehet megtévesztő az a körülmény, hogy Deák depressziós betegsége kezdetben csupán testi panaszokban nyilvánult meg. Enyhébb depresszióknál ilyen szervi panaszok teljesen vagy legalább is egy ideig elfedhetik a kórkép valódi lényegét.

43 Deák depressziója tehát minden valószínűség szerint endogen, azaz cyklothym alkati lehangoltság volt. Nem zárható azonban ki, hogy az előtte lezajlott ismeretlen betegség, bátyja halála, a politikai izgalmak, az adminisztrátori rendszer által teremtett tartós feszültség készítette elő, illetve váltotta ki ezt a lehangoltságot, amely feltételezhetően, korából ítélve, egy „biológiai krízis" időszakkal is egybeeshetett. Külön meg kellene határozni a depresszió tartamát, ezt azonban az e tekintet38 Kielholcz i. m. 64. 39 Kielholcz i. m. 83—84. 40 Kielholcz i. m. 84. 41 Kielholcz i. m. 36. " Kielholcz i. m. 84. 43 Kielholcz i. m. 41—42.; Bonhoeffer : Nervenärtzliche Erfahrungen . . . 1941. 62