Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
FOLYÓIRATOKBÓL - Pagine di Storia della Medicina (Vida Tivadar)
Az anatómiai tudomány egész modern vonásait tárja fel a következő történeti visszapillantás (Puma, F. : II significato storia delV anatómia), amely alkalmat nyújt mélyreható kultúrtöréneti és történelembölcseleti összefüggések észrevételére. 1970. évi harmadik szám első tanulmánya (Pazzini, A. : Prodromi agli studi medicofilologici dell'umanesimo, 5—14 p.) a humanizmust megelőző szellemi irányzatokat elemezve megemlíti a ravennai görög fordítókat, valamint a salernoi orvosi iskola első időszakát. Külön foglalkozik Cassiodorusszal, valamint az arab kultúra hatásával az európai kultúrára. Ezt kiterjeszti az orvostudományra is. A következő tanulmány a fürdőtörténet körébe tartozik (Stropiana, L. : Le Terme Taurine di Civitavecchia nelVambito della loro ricostruzione, 17—24 p.). A Civitavecchiában 1881-ben épített fürdőüzem a II. világháború alatt (1943) majdnem teljesen elpusztult. Az antik Thermae Taurinae (más néven Trajanus thermái) történetének felvázolása után a szerző azt javasolja, hogy az újonnan felépítendő fürdőüzemet a hőforrások közvetlen közelében építsék, ne pedig a várostól 4 kilométernyire. A kisázsiai félszigetet kilenc évszázadon át uraló szeldzsuk-törökök egészséges kórházügyi tevékenységéről ad áttekintést Sehsuvaroglu tanulmánya (The New Approach Brought by the Analian Turks in Medicine and Hospital Architecture, 26—32 p.), miközben egy-egy intézmény életét a XX. század elejéig kíséri végig. Bugyi Balázs magyar orvostörténésznek a sienai Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszuson elhangzott előadását közli a lap (Bugyi Balázs: Giovanni Antonio Scopoli, Professor der Chemie und Botanik an der Ungarischen Bergakademie in Selmec in den Jahren 1769—1779, 35—43 p.), amelyben a 200 éve alapított Selmecbányái bányászati akadémia első vegytan- és növénytantanáráról, Scopoliról emlékezik meg a szerző. Hasonlóan XVIII. századi témával foglalkozik 0 Larsen tanulmánya (Die hygienische Literatur DänemarckNorwegens im ausgehenden 18. Jahrhundert, 45—57 p.), amelyben a szerző áttekinti és jellemzi a XVIII. század utolsó harmadának Dániában és Norvégiában megjelent orvosi tárgyú irodalma jelentősebb termékeit, valamint J. C. Tódénak (1736—1806) életét és munkásságát. Az Észak-Amerikai Egyesült Államok orvostörténetével foglalkozik a következő két tanulmány. Az egyik (R. M. Jellison : The American Physician as Scientist in the Nineteenth Century : an Interpretation, 68—80 p.) az amerikai tudományos élet XIX. század végi fejlettségével, valamint az orvostudomány színvonalának emelkedésével foglalkozik. A szerző rámutat arra a sokáig elfelejtett kölcsönhatásra, amely Európa és az Egyesült Államok között létrejött az orvostudományi gondolkodás terén. A másik amerikai tárgyú közlemény Gordontól származik (Gordon, M. A. : Cholera in the New World, 59—65). A szerző az ókorra való visszapillantás után négy pandémikus kolerajárványt tekint át (1817—1823, 1826—1837, 1846—1863, 1865—1875), és elemzi, miért nincs 1875 óta az USA-ban e szörnyű betegség. A tanulmány még röviden foglalkozik az 1875 után máshol kitört kolerajárványokkal is. Az olasz renaissance híres művésze, Leonardo da Vinci intenzív vizsgálódásokat folytatott a szívbillentyűkre vonatkozóan, és ezekből bámulatos következtetéseket vont le. Erről szól Keele (Keele, K. D. : Leonardo da Vinci's Studies on the Aortic Valve of the Hearth, 82—85 p.) tanulmánya. 14. századi témát dolgoz fel Tabanelli (Tabanelli, M. : Duo grandi chirurgi francesi del secolo XIV alio studio bolognese : Henry de Mondeville e Guy de Chauliac, 87—96 p.), és a két kiváló francia sebész bolognai időszakával foglalkozik. Mindketten a bolognai tanáraik előadásaiból merítet-