Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

FOLYÓIRATOKBÓL - Sudhoffs Archiv, 1970. (R. Harkó Viola)

Band 54. Heft 2, September 1970 E szám első tanulmányában a szerző a fizikai erő 16—17. századi fogalmán túl azokkal a nézetekkel foglalkozik, amelyek a fizikai erő hatótávolságát, azaz a hatás szféráját (orbis virtutis) tanulmányozták. Két felfogást elemez részletesen ezzel kapcsolatban: a teológiai és filozófiai elképzelést és a magnetizmus elméletét. Elemzi R. Norman és G. Porta idevágó nézeteit, leírja a további fejlődést J. Keplertől, A. Kirchertől és O. von Guerickétől Newtonig. (Fritz Kraft : Sphaera activitatis-orbis virtutis. Das Entstehen der Vorstellung von Zentralkräften. 113—140 p.) Johannes Zahlten folytatja tanulmányát II. Frigyes császár orvosi nézeteivel kapcsolatban, aki kétségtelenül a salernoi orvosi iskola híve volt és természettudományi nézetei ennek hatása alatt álltak. Nagy jelentőséget tulajdonított az empíriának és legtöbbre értékelte Constantinus Africanus tanait. (

Johannes Zahlten : Zur Abhängigkeit der naturwissenstschaftlichen Vorstellungen Kaiser Friedrichs II. von der Medizinschule zu Salermo. 173—210 p.) A Ptolemaios előtti felfogást ismerteti a következő tanulmány szerzője az ún. belső bolygók problémájával kapcsolatban. Részletesen elemzi pontosi Herakleides, Plato, Theon, Vitruv, Martianus Capeila, V. Macrobius, Chalcidius idevágó nézeteit. Megállapítja, hogy a föld hosszanti mozgásáról egyik szerzőnél sincs szó. (Walter Saltzer : Zum Problem der inneren Planeten in der vorptolemäischen Theorie. 141—172 p.) Band 54, Heft 3, Október 1970 A ,,betegség"-fogalomról értekezik e szám első tanulmányának szerzője, amikor a betegség nem orvosi kategória, hanem funkciót jelöl; többnyire balesetek utáni neurózisokról van szó, amelyek nemcsak orvosi diagnosztizálást, kezelést igényelnek, hanem szociális, politikai és gazdasági problémákat is felvetnek, amelyeket elsősorban a szociális psychiatriának kell megoldania. (Esther FischerHomberger : Der Begriff „Krankheit" als Funktion aussermedizischer Gegebenheiten. 225—241 p.) Az angliai állami egészségügyi szolgálat szocio-ökonomiai kialakulási folyamatáról szól a következő tanulmány. A Brit Orvosegyesületnek és a Szocialista Orvosegyesületnek is volt egy-egy fajta elképzelése a szervezésre. A II. világháború után a szocialistáknak sikerült nézeteiket diadalra vinni: 1948 óta mindenki részesül egészségügyi ellátásban függetlenül saját anyagi lehetőségeitől. (

Günter Neubauer : Der sozio-ökonomische Entstehungsprozess des Staatlichen Gesundheitsdienstes in England. 242—260 p.) Galenus tana a látásról, elvek és ellentmondások felfogásában — erről ír a következő cikk szerzője. Leírja pneumaelméletét a látással kapcsolatban, majd geometriai analízisét. Bebizonyítja, hogy Galenus inkább megfigyelésre és gyakorlatra alapozta elméletét, figyelmen kívül hagyva az anyag és lélek egymásrahatását, amelynek létezésében a többi szerzők hittek; ő tudja, hogy ilyen physiologiai probléma nincs. (Rudolph E. Siegel : Principles and Contradictions of Galen's Doctrine of Vision. 261—276 P.) Johann Tallat von Vochenberg életrajza és gyógyszerkönyve kerül megtárgyalásra a következő értekezésben. Eddig személyéről nem sokat tudtunk. A kutatás legújabb eredménye szerint valószínűleg a latin allgaui szerzetesi iskolában tanított. (Helmut Walther : Johann Tallat von Vochenberg — Zu seiner Biographie und seinem Arzneibuch (1497) 277— 293 p.) Késő középkori német szappanreceptekről tudósít Bernhard Haage : Zu Deutschen Seifenrezepten des ausgehenden Mittelalters c. cikkében (294—298 p.). A korai német algebra történetével kapcsolatban a szisztematika és a problematika kölcsönhatásáról ír a következő cikk szerzője: Wolfgang Kaunzner : Über