Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
FOLYÓIRATOKBÓL - Sudhoffs Archiv, 1970. (R. Harkó Viola)
Volume 138, No. 5, November 1970 Ray Winfield Smith; Computer Helps Scholars Re-Create an Egyptian Temple. A komputert, mint muzeológiai segédeszközt új oldaláról mutatja be a szerző, amikor leírja, hogy IV. Amenophis fáraó által Aton tiszteletére emelt templom több mint 35 000 db kőmaradványát előbb darabonként lefényképezték, majd a fényképek karakterisztikáit betáplálták egy IBM komputerbe, amelynek segítségével igen rövid idő alatt sikerült a figurális díszítményeket újra összeállítani. John Scofield : Gangtok, Cloud-Wreathed Himalayan Capital. A Sikkim királyság fővárosáról szóló riport beszámol arról, hogy ez a Himalaja tövében levő kis protekciónak királyság egyik fő kereskedelmi exportja a gyógynövény. Volume 138, No. G, December 1970 Georg Gerster : Searching out Medieval Churches in Ethiopia's Wilde. A szerzőt kalauzoló apát szerint a falmélyedésben — amely lehet, hogy Frumentius, „a Béke Atyja" földi maradványait rejti — levő porral szent gyógyításokat végeznek a betegek között. Frumentius a IV. században élt, és ő vitte el a kereszténységet Etiópiába. Pataki Zoltán SUDHOFFS ARCHIV Band 54, Heft 1, Juni 1970 Dr. Augustin Streicher Iudicium Urinarum-át, gyakorlati célokat szolgáló vizeletvizsgálati módszertanát ismerteti e szám első tanulmányának szerzője. A kis munka tárgyalja a vizelet megtekintésének jelentőségét, elemez 19 féle vizeletszínt és e színek diagnosztikai jelentőségét tárgyalja. A leírás része egy — a londoni Wellcome Orvostörténeti Intézetben őrzött — kódexnek, amely orvosi, kémiai, alkímiai értekezéseket tartalmaz német és latin nyelven. 1580—1595 között keletkezhetett a kézirat Nürnbergben. (Hans J. Wermeer : Ein „iudicium Urinarium" des Dr. Augustin Streicher aus dem Cod. Welle. S 8 9. 1-19 p.) A transfúzió hatásával kapcsolatos XVIII. századi elképzelésekről ír a következő cikk szerzője. A sokféle felfogásnak egy közös momentuma van: a vérátömlesztés átváltozást (transmutatiót) okoz; e folgás eredete a régi népi gyógyászatban keresendő. ( Gerhard Fichtner : Vorstellungen über die Wirkung der Bluttransfusion im 17. Jahrhundert. 20— 29 p.) Az arab orvosi terápia és gyógyszertan forrásait és fejlődését kutatja a következő tanulmány szerzője. Az arab orvoslás a görög-római gyógyászaton alapszik. A diétás terápiát alkalmazzák elsősorban, csak ennek hatástalansága esetén gyógyszereket. Figyelmet szenteltek a betegek korának, szokásainak, alkatának, foglalkozásának. Szívesen alkalmaztak fizikális gyógymódokat; ajánlották a kikapcsolódás különböző formáit (utazás, életmódváltoztatás, munka— pihenés helyes aránya stb.). Sok jó tanácsot adtak az egészséges életmódra gyerekkortól az aggkorig. Nagy eredményük, hogy az orvostudományt leválasztották a vallásról. Az arab medicina alapjainak a lerakása megtörtént a 9. században, a 10—11. században kiszélesedett, a 12—14. századig pedig teljes erővel hatott az arab orvostudomány: a középkoron át a reneszánszig. (Sami Hamarneh : Sources and Development of Arabic Medical Therapy and Pharmacology. SO—18 p.) Johannes Zahlten II. Frigyes császár orvosi nézeteiről ír, amelyeket 1250 körül írt solymászkönyvében nyilvánít ki. Kimutathatóan a salernói tradíciók híve, ellentétben kora természettudósai: Albertus Magnus, Roger Bacon nézeteivel, akik a görög és arab orvostudományt fejlesztették tovább. ( Johannes Zahlten : Medizinische Vorstellungen im Falkenbuch Kaiser Friedrichs II. 49—108 p.)
