Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára
hiúság, semmi nagyravágyás, semmi ambitio ; s ezért a tettvágy s tevékenység is sokkal kevesebb benne, mint ily gazdag s erős szellemnek legtöbb esetben sajátja. A kifelé törekvés, alkotás ösztönének hiánya néha csaknem a lomhasággal és bátortalansággal látszik benne határosnak . . . Az ambitio és tettvágy hiánya, ama nyugalom s mérséklet korántsem tette őt elvonult, magába zárkózott, hideg, önző s éldelhetetlen egyénné. Sőt, valamint magas értelmi tehetsége, dús ismeretkincse, bölcsessége által valóságos tekintéllyé lett hazánkban : úgy aranytiszta becsületessége, bölcsessége, önzetlen honszerelme, szerénysége és szeretetre méltó kedélyessége minden pártnak tiszteletét kivívta neki. ... Elmés, kedélyes társalgása nem kevésbé keresett volt, a finom nevelésű hölgyektől, mint a férfiak köréből, hol mulatságos tréfái, találó hasonlatai, talpraesett anekdotái, igaz magyar szellemben, ízletesen folytak ajkairól." Nem nehéz ebből a jellemrajzból felismerni, hogy Deák jellegzetesen cyklothym egyéniség. A társaságot kereső, kapcsolódni vágyó, közvetlen, hiúság nélküli, érvényesülésre nem törő, bizonyos fokig kényelmes, de nyílt és őszinte egyéniségben a Kretschmer által leírt cyklothym egyéniségnek hasonmását ismerhetjük fel. Jellemző kedélyessége és humorra való hajlama. Deák humora azonban soha nem válik szertelenné, fonákká. Komoly ügyekben nem ismer tréfát. A humorérzék egyébként nem áll ellentétben a lehangoltsági hajlammal. Mint Kretschmer megállapítja, minden humoristában van bizonyos „depresszív mag". Deák kedélyi életét az alaphangulat bizonyos ingadozása jellemzi. Az élet, különösen a politikai élet kedvezőtlennek ítélt eseményei lehangolttá teszik. Közéleti működése első évtizedében a derűs optimizmus és a tevékenykedés érvényesül nála. A második évtizedben tettereje lelassul, a csüggedés jelei mutatkoznak rajta, és hangulata határozottan a depresszív irányba tolódik el. Ennek a depresszív életszakasznak folyamán mutatkozik betegsége, mely kétségtelenül depresszív jellegű. A szabadságharc utáni időkben azonban visszanyeri régi ruganyosságát és tetterejét. Ez a szabályos hullámú hangulati ingadozás jellemző a cyklothymekre. Deák tehát élete első szakában a kiegyensúlyozott, megfontolt, tevékeny ún. synton egyéniség képét mutatja, míg később alaphangulata a depresszív nehézkesség, gátoltság irányába tolódott el. Deák egyik jellemző tulajdonsága a látszólagos kényelemszeretet, amely tevékenységére gátlóan látszik hatni. Voltaképpen azonban nem más ez a jelenség, mint védekezés a külvilág behatásai ellen. Cyklothymeknél gyakori jelenség. így szerzik meg maguknak azt a nyugalmat, amely munkásságukhoz annyira szükséges; így tartják távol a külvilág lehangoló, tevékenységüket gátló befolyásait. Deáknál ez a passzivitás voltaképpen eszméi kiérlelésének ideje. A látszólagos tétlenség után teljesen kiérlelt eszméivel lép a nyilvánosság elé. De ettől eltekintve is megtaláljuk nála a cyklothymeket gyakran jellemző kényelemszeretetet. Tollat ritkán fog, inkább diktál. Olvasmányai megválasztásánál előbb referáltat magának, és csak azután szánja rá magát a mű elolvasására 25 . Ennek a passzív hajlamnak egyik megnyilatkozása a pártfegyelem mellőzése, 28 A referáló Csengery Antal volt. Beöthy Zsolt — aki ezt közvetlenül Csengerytöl hallotta — mondta el e sorok szerzőjének.
