Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Horánszky Nándor: Deák Ferenc lelki alkatának és betegségének befolyása pályájára
hogy senkinek véleményét nem igyekszik erőszakosan befolyásolni 29 . Már tanuló korában elhanyagolja a jegyzetkészítést, a vallási gyakorlatokat, tanúságot téve arról, hogy minden megkötöttséget, formaságot elutasít magától. Tevékenységre csak akkor vállalkozik, ha a szóban forgó kérdés megoldására magát alkalmasnak érzi. Mindenkor a higgadt, békés megoldások híve. Az erőszaktól, vérontástól visszaborzad. Amint a helyzet úgy alakul, hogy — érzése szerint — szolgálatot nem tehet a jó ügynek, visszavonul a tevékenységtől. Kényelemszeretetét ő maga egy levélben tréfásan így jellemzi: „Minden embernek van valami szenvedélye, mihez ragaszkodik. Ilyen szenvedély nálam az, amit a keresztény anyaszentegyház a hét főbűnök közé sorol, aminek valóságos magyar neve : restség. E szenvedélyem fél század óta dacol mindennel, magam akaratával, mások neheztelésével. Sokat küzdöttem ellene sikertelenül, most már felhagytam a küzdéssel s azóta békében élünk egymással." 30 Jellemző nyilatkozat egy cyklothym, a synton középfekvéstől kissé depresszív irányba eltolódott alaphangulatú egyéniségtől. Deák egyéniségében azonban vannak olyan vonások is, amelyek a cyklothym sajátosságoktól eltérőek. Ilyen elsősorban gondolatmenete. A cyklothymeknél gyakori terjengősséget, formátlanságot, logikai lazaságot nála nem találjuk. Ellenkezőleg, beszédeiben, írásaiban szigorúan logikus, világos, a célt soha szem elől nem tévesztő, soha nem terjengős. Megnyilatkozásaiban a csapongó képzelet számára nincs hely, soha nem az érzelmekre igyekszik hatni, hanem logikájával akar meggyőzni másokat. Beszédei hangja mindig higgadt, szenvedélymentes. Mindig megmarad a reális élet talaján, ami magában cyklothym vonás: megnyilatkozásainak szigorú logikus volta és formai tökéletessége inkább schizothym sajátosság. Deák elmemunkáit soha nem rögtönözte pillanatnyi ötletek, benyomások hatása alatt, hosszan érlelte őket magában. Bár nem volt elméleti bölcselkedésre hajlamos, gondolatait mindig alaposan megfontolta. Ezért kereste a nyugalmat, melyet vidéki tartózkodási csendjében vagy hosszas magányos sétái alkalmával szerzett meg magának. A kortársak egyöntetűen kiemelik Deák rendkívüli szellemi képességeit: lényeglátását, nagy áttekintőképességét, emlékezőképességét, kiváló jogi és történelmi ismereteit. Tevékenysége azonban mindenkor alaphangulatának megfelelően érvényesült. A „psychés tempo" a synton időszakokban élénk volt, a depresszív eltolódások időszakában azonban lelassult. Ugyancsak ilyen gátlóan hatottak nála az elkedvetlenítő, lehangoló események is. Kretschmer szerint cyklothymek gátoltakká válnak, sőt súlyos esetben gátolt depresszióba eshetnek, ha adottságaiknak meg nem felelő, súlyos helyzetekben kell határozniuk. Ez a sajátosság Deáknál különösen a forradalom idején érvényesül. Deák egyébként nyílt és problémamentes egyéniségében rejtély a nőkhöz való viszonya. Sokan foglalkoztak ezzel, de életrajzírói megoldásra nem jutottak. Biztos, hogy fiatalabb éveiben Inkey Szidónia körül a házasság gondolatával forgo-'•> Kónyi i. m. 5. 9—10. 30 Eötvös : Deák i. m. 2. 113.
