Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Zülch, K. J.: Otfried Foerster (R. Harkó Viola) - Stenvert, C.: Die funktionelle Kunst des 21. Jahrhunderts (Váradi Lilla)

Zülch, K. J. : Otfried Foerster — Physician and Naturalist, November 9, 1873 — June 15, 1941. Berlin —Heidelberg —New York, Springer Verlag, 1969. 96 p. K. J. Zülch monográfiáját Otfried Foerster Adolf Rosenhauer és J. P. Evans ideggógyász szakorvosok fordították le, akik közül Evans doktor személyesen is ismerte Foerstert; 1936-ban pár hónapot töltött breslaui intézetében. A német nyelvű kötet 1960-ban jelent meg, Otfrid Foerster halála 25. évfor­dulóján. Foerster egyike volt a legnagyobb ideggyógyászoknak. Tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte, orvosi diplomáját 1897-ben, Breslauban (Wroc­law) szerezte. Utána kétéves külföldi tanulmányútra ment, majd visszatérve Breslauba, orvosi ténykedése első éveit főként a tabes dorsalisban szenvedő bete­gek fizikális terápiájának szentelte, majd rátért e betegek műtéti kezelésére. A harmincas években már nemcsak német, hanem az angolszász világban is is­mert ideggyógyász és idegsebész volt; vonzotta intézetébe az érdeklődő, tudni vágyó kollégákat, tanítványokat. Kortársai is a legnagyobb idegsebészek egyiké­nek tartották. Érdekes epizódja volt életének, hogy 1922 júniusától 1924 január­jáig Lenin betegágyánál tevékenykedett, kisebb megszakításoktól eltekintve, s bár ez a szívesen vállalt feladat klinikai munkájából kimozdította, ő személyes nyereségének tekintette, hogy ezt a nagy egyéniséget alaposan megismerhette. Foerster tudományos tevékenysége során foglalkozott az agy különböző beteg­ségeivel, daganataival, a vegetatív idegrendszer pathophysiologiájával és sebé­szetével. 1932-ben modern, jól felszerelt intézetet kapott, melyet halála után róla neveztek el. Az intézet a II. világháború végén elpusztult. Foerster vezető szerepe a német klinikai neurológiában már 1924-ben nyilván­való volt; 1932-ben a német ideggyógyász társaság elnöke; nagyszerű kongresz­szus megrendezése itt az egyik nagy érdeme. A fejlődést hirtelen megakasztotta a társaság politikai okokból történő feloszlatása. Ezután a wiesbadeni belgyógyá­szati kongresszus Foerster következő tudományos fóruma. Összefoglalóan: Foerster a neurológia számára nemcsak sok egyéni megfigyelést, tapasztalatot gyűjtött, hanem új munkastílust honosított meg tudományos teamekkel, és a központi idegrendszer szerkezetére vonatkozólag új koncepciókat alakított ki. A kötet végén találjuk volt munkatársa, Victor von Weizsäcker professzor nekrológját Foerster felett és egy annotált bibliográfiát a legfontosabb műveiből. Sok szép illusztráció egészíti ki a könyvet. A kötet nyomdai kiállítása a tartalomnak megfelelő, komoly, ízléses. R. Harkó Viola Stenvert, C. : Die funktionelle Kunst des 21. Jahrhunderts München, Moos Verl., 1968. 100. p. 48, T. A huszadik század művészete új tartalommal és e tartalomnak megfelelően új kifejezési formákkal gazdagodott, amivel szemben egy avatatlan szemlélő szám­talan esetben érthetetlenül áll. 15 Orvostörténeti Közlemények G4—65.

Next

/
Thumbnails
Contents