Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gács András: Adatok a szemüveg és a magyar látszerészet történetéhez
megelőzve — Klangenfurtba és Grazba is szállították. A pontos kivitelre mindenképpen ügyeltek. Maga a cégfőnök ellenőrzött minden egyes darabot, az akkor még egyetlen létező módszerrel, a neutralizáló plusz-mínusz közömbösítő eljárással. Kis gyémántirónnal eleinte a zoll-számértéket, majd jóval később már a dioptriaértéket vésték alig észrevehetően a szemüveg szélébe, ahol az a látást már nem zavarhatta. A ma is élő családtagok szintén optikusok. A család szeniorja közölt néhány érdekes technológiai eljárást, amelyeket annak idején használtak, és amelyek jórészt vagy eredeti alakjukban, vagy némi korszerűsítéssel ma is használatban vannak. A régi idők divatja volt a „Zwicker", a csíptető, melynek vastagabb üvegeit úgy csiszolták, hogy az üvegek széle lapos lett, majd ebbe a sík felületbe horonyt, „nut"-ot csiszoltak a keretezés befogadására. Ezt a csiszolást vörösrézből előállított lágy tárcsa segítségével végezték, annak szélét olajban futtatták, majd kvarchomokban, ezzel csiszolták az úgynevezett invisible, láthatatlan horonyt. A homokkőből a finomabb szemcsézetűt használták köszörűkőnek, de ez nem volt elég finom, az üveg széleit homályosra csiszolta. Maguk állítottak elő mesterséges köszörűköveket. Állítólag a budai Hárshegy kvarchomokját keverték vízzel, és öntötték formába. A kő maga korong alakú volt. Középen szögletes nyílást hagytak a később következő felerősítéshez. Azt a kőösszetételt, amelyet — így mondják — a víz gyors leeresztésével, öt perc alatt állítottak elő, a durva csiszolásnál használták; míg az lett a finom csiszoláshoz használt, százas finomságú kő, amelyről a vizet 100 perc alatt távolították el. A szenior emlékezete szerint gyorsan használódtak el ezek a kövek. Az üveg polírozására, fényezésére a „párizsi vörös" elnevezésű — vasoxid, ferrioxid — elegyet használták, zsíros, faggyús kivitelben. A vasrozsdát — mint mondják — a MÁV Istvántelki Főműhelyéből szerezték be. 13 A fényezés lényege mai napig sem tisztázott. Az egyik felfogás szerint a fényezőanyag az üvegfelület kagylós töréseinek csúcsait lekoptatja, és így lesz sima a felület. A másik szerint a fényezés alkalmával az üveg felületén helyenként olyan magas hőmérséklet keletkezik, hogy az üveg szinte megolvad, és így válik a felület simává. Az mindenesetre bizonyos, hogy a kézzel végrehajtott művelet igen nagy szakértelmet és türelmet kívánt meg. Az elmondottak tanúságot tesznek amellett, hogy a Libái-család valóban megalapítója volt a magyarországi optikai iparnak. Zusammenfassung Es liegen über die Anfänge keine verläßlichen Angaben vor. In der Vorzeit man hat die gelegentliche Heilung des grauen Stars für ein Wunder erachtet. Man suchte an Wallfahrtsorten bestimmte Quellen und Brunnen, denen man Wunderwirkung beimaß, auf. 13 Patocs— Vajay—Hargitai: Szemüvegek. Bp. 1965. 99.
