Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Felkai Tamás: A szervezett mentés előtörténete Magyarországon
Amikor a Pestmegyei Bizottmány — melynek elnöke immár Balassa János — ismét kinevezi a Rókus Kórház igazgatójává, tisztifó'orvossá is emelik. Élénken részt vesz az egészségügyi reformok megszervezésében, munkájáról tanúskodik az 1876, XIV. törvény is, melynek I. része 5. fejezete az elsősegélynyújtás és mentésügy megszervezését tárgyalja. E törvény életbelépését Flór már nem érhette meg: 1871. július 7-én reggel a lóvasút elgázolja. Még élve viszik be a Rókus Kórházba — az egykori tudósítás szerint —, de ott a rögtöni érvágás sem tudja megmenteni életét. (A boncolást dr. Scheuthauer végzi: többszörös bordatörést, lép- és máj-ruptúrát ír le, ezeken kívül a vena cava inferior leszakadását. 5 ) Nem érhette meg az első mentőegyesületek megalakulását sem (Temesvár 1886, BÖME 1887) és meghalt, talán anélkül, hogy tudta volna: továbbadta már a magyar mentésügy stafétabotját. Nemrégiben előkerült Kresz Géza orvosi diplomája, melynek hátoldalán ez áll: Bekebeleztetett. Pesten, 1871. Márcz. 27. Flór Ferenc, ig. tiszti főorvos. 6 Számunkra egyik legtöbbet mondó műve, a „Tetszholtak felélesztésükről szóló Tanítás" 1835-ben jelent meg. Felépítésében, néhol beosztásában is azokat a jegyeket viseli magán, amelyek a pastoralmedizin legtöbbjén megfigyelhetők, s amelyek legpregnánsabban Schoschulán és Kováts beosztásában és tárgyalási módjában mutatkoznak meg. Nem így tartalmában. Flór nem kijelent, hanem magyaráz. Nem az elsősegélynyújtás egyes fogásait és azok hogyanját írja le, hanem alapos fiziológiai alátámasztást is ad hozzá, sőt: számtalan lábjegyzetben megjelölt szerzőt idéz vagy éppen vitázik azokkal, érvel, cáfol, magyaráz. A maga korában szokatlan kórbonctani és kísérletes élettani okadatolással reformot hirdet az életmentő eljárások alkalmazásában. Kimondja, hogy a halál központjában az oxigénhiány és a széndioxid-túlszaporulat áll, ezért első feladatként a légutak szabaddá tételét és a művi lélegeztetést jelöli meg. Leszívást, gégemetszést, ill. intubatiót ajánl gumicső segítségével, amely ércszállal vezetendő a tracheába. Az ő érdeme, hogy helyére: minden más eljárás elé teszi a befúvásos lélegeztetés alkalmazását. Könyvét nem elsősorban orvosoknak írta — ezért is írt magyar nyelven —, mégis egészen korszerű módon magyarázza az élet és halál folyamatát, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy mindenki megérthesse az idejekorán való elsősegély fontosságát. Nem lennénk pontosak akkor, ha könyvének címét mai nyelvre így fordítanánk le: Újjáélesztési tudnivalók. Flór nagyon pontosan fogalmazott: valóban tetszholtakat ért a címen. Különbséget tesz a vita minima és a klinikai, ill. definitív halál közt. Elemzi a halál mechanizmusát az eszméletvesztéstől a tetszhalálon át a biológiai halálig, feltételezve egy dinamikus folyamatot. Száz évvel később Negowszky bizonyítja be a halál dinamikus folyamatát, rámutatva arra, hogy a klinikai halál stádiumában e folyamat még reverzibilis. Flór leírja a gyors és az elhúzódó halált, Negowszky ezt mint agyi és somatikus halált fogalmazza meg. 5 Pesti Hírlap 1871. július 8. sz., esti kiadás. G Felkai T. : Adatok dr. Kresz Géza életéről és munkásságáról. Mentőorvos Továbbképzés. (Megjelenés alatt.)
