Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Felkai Tamás: A szervezett mentés előtörténete Magyarországon

Amikor a Pestmegyei Bizottmány — melynek elnöke immár Balassa János — ismét kinevezi a Rókus Kórház igazgatójává, tisztifó'orvossá is emelik. Élénken részt vesz az egészségügyi reformok megszervezésében, munkájáról tanúskodik az 1876, XIV. törvény is, melynek I. része 5. fejezete az elsősegély­nyújtás és mentésügy megszervezését tárgyalja. E törvény életbelépését Flór már nem érhette meg: 1871. július 7-én reggel a lóvasút elgázolja. Még élve viszik be a Rókus Kórházba — az egykori tudósítás szerint —, de ott a rögtöni érvágás sem tudja megmenteni életét. (A boncolást dr. Scheuthauer végzi: többszörös bordatörést, lép- és máj-ruptúrát ír le, ezeken kívül a vena cava inferior leszakadását. 5 ) Nem érhette meg az első mentőegyesüle­tek megalakulását sem (Temesvár 1886, BÖME 1887) és meghalt, talán anélkül, hogy tudta volna: továbbadta már a magyar mentésügy stafétabotját. Nemrégi­ben előkerült Kresz Géza orvosi diplomája, melynek hátoldalán ez áll: Bekebelez­tetett. Pesten, 1871. Márcz. 27. Flór Ferenc, ig. tiszti főorvos. 6 Számunkra egyik legtöbbet mondó műve, a „Tetszholtak felélesztésükről szóló Tanítás" 1835-ben jelent meg. Felépítésében, néhol beosztásában is azokat a je­gyeket viseli magán, amelyek a pastoralmedizin legtöbbjén megfigyelhetők, s amelyek legpregnánsabban Schoschulán és Kováts beosztásában és tárgyalási mód­jában mutatkoznak meg. Nem így tartalmában. Flór nem kijelent, hanem magya­ráz. Nem az elsősegélynyújtás egyes fogásait és azok hogyanját írja le, hanem alapos fiziológiai alátámasztást is ad hozzá, sőt: számtalan lábjegyzetben megje­lölt szerzőt idéz vagy éppen vitázik azokkal, érvel, cáfol, magyaráz. A maga ko­rában szokatlan kórbonctani és kísérletes élettani okadatolással reformot hirdet az életmentő eljárások alkalmazásában. Kimondja, hogy a halál központjában az oxigénhiány és a széndioxid-túlszaporulat áll, ezért első feladatként a légutak szabaddá tételét és a művi lélegeztetést jelöli meg. Leszívást, gégemetszést, ill. intubatiót ajánl gumicső segítségével, amely ércszállal vezetendő a tracheába. Az ő érdeme, hogy helyére: minden más eljárás elé teszi a befúvásos lélegeztetés al­kalmazását. Könyvét nem elsősorban orvosoknak írta — ezért is írt magyar nyelven —, mégis egészen korszerű módon magyarázza az élet és halál folyamatát, nyilván­valóan azzal a céllal, hogy mindenki megérthesse az idejekorán való elsősegély fontosságát. Nem lennénk pontosak akkor, ha könyvének címét mai nyelvre így fordítanánk le: Újjáélesztési tudnivalók. Flór nagyon pontosan fogalmazott: való­ban tetszholtakat ért a címen. Különbséget tesz a vita minima és a klinikai, ill. definitív halál közt. Elemzi a halál mechanizmusát az eszméletvesztéstől a tetsz­halálon át a biológiai halálig, feltételezve egy dinamikus folyamatot. Száz évvel később Negowszky bizonyítja be a halál dinamikus folyamatát, rámutatva arra, hogy a klinikai halál stádiumában e folyamat még reverzibilis. Flór leírja a gyors és az elhúzódó halált, Negowszky ezt mint agyi és somatikus halált fogalmazza meg. 5 Pesti Hírlap 1871. július 8. sz., esti kiadás. G Felkai T. : Adatok dr. Kresz Géza életéről és munkásságáról. Mentőorvos To­vábbképzés. (Megjelenés alatt.)

Next

/
Thumbnails
Contents