Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Felkai Tamás: A szervezett mentés előtörténete Magyarországon
bői ismerjük. 4 Vidéki gyermek: Váradolasziban született 1809-ben. Apja kalmár, majd gazdálkodó. Közelről láthatja a köznép szenvedéseit, az elmaradt állapotok következményeit. Gyermekkorában tanúja lehetett annak az éhínségnek, amely egyedül a szomszédos Arad megyében 18 000 ember éhhalálát okozta. Apja Nagykárolyban, majd Nagyváradon iskoláztatja, majd Pestre küldi egyetemre. Itt ismerkedik meg Arányi Lajossal, aki ez időben joghallgató volt. Tipikus széplélek: otthon 6 nyelvet, ezen kívül irodalmat, festészetet, színjátszást tanult. Flór negyedéves medikus 1831-ben, amikor kitör a kolerajárvány. Kalocsára küldik járványorvosnak. A nála évekkel fiatalabb Arányi önként vállal betegápolói tevékenységet. Megragadja őt a feladat szépsége és a szenvedés mélysége: megszállottja lesz a segítésnek. Végül anyja tanácsára megszakítja jogi tanulmányait, és beiratkozik az orvoskarra. Végzése után Páduában, majd Bécsben a kórbonctan és törvényszéki orvostan mellett az életmentés lehetőségeit tanulmányozza, csakúgy, mint Flór. Flór Ferenc 1833-ban nyerte el diplomáját, egy évvel később sebészi és szülészmesteri diplomát is szerez. Az elsők között operál kancsalságot. Balassa altatásban végzett műtéte után másnap már ő is alkalmazza az általános érzéstelenítést. Mint a Rókus Kórház igazgató főorvosa egyebek közt intézkedéseket foganatosít az esetleges tetszholtak feléledése esetére a hullaházban. Életútja 1848-ban fonódik össze .Arányiéval. Stáhly utódául nevezik ki, Arányi a második tábori főorvos és a Ludoviceumban létesített hadikórház igazgatója. Flór megalkotja a hadsereg egészségügyi ügyvitelét, szigorú intézkedésekkel helyreállítja az egészségügyi személyzet fegyelmét, rendezteti a rendfokozati és fizetési problémákat, megszervezi a jelentést és az azon alapuló ellátást. Megszervezi még az egészségügyi anyagok eljuttatását a harcoló csapatokhoz, munkatársat állít Kossuth Zsuzsa mellé, aki leveszi válláról a tábori kórházak szervezésének gondját. Eléggé meg- és el nem ismert tevékenysége, hogy gondoskodik megfelelő mennyiségű éter és kloroform beszerzéséről, ellátja velük a tábori sebészeket. A világon először a magyar honvédhadseregben szervezték meg a tábori anaesthesiát! Debrecenben felállítja a központi katonai gyógyszertárat, megnyeri a nőtársadalmat a kötszerutánpótlásnak. Nagyváradon megalapítja az első magyar Sebészeti Eszközgyárat, begyűjteti a vármegyéktől a birtokukban levő orvosi műszereket. Intézkedései nyomán Szatmáron felállítják a rokkantápoló intézetet; Buda, Pöstyén, Vihnye és Párád gyógyfürdőit sebesültek utókezelésére foglalja le. Mindemellett megszervezi a járványvédelmet a kolera és tífusz miatt, a fertőzőbetegápolást és a fertőző betegek elkülönítését. Intézkedik a nemi betegségek terjedésének meggátolására és a prostitúció megfékezésére. Mindezt hat rövid hónap alatt végzi el. A szabadságharc bukása után ő is börtönbe kerül, majd internálják. 4 Varga L. : Adatok Flór Ferenc életrajzához. — Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica. Vol. 19. I960., 239—'247,
