Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Felkai Tamás: A szervezett mentés előtörténete Magyarországon

építkezni kezdtek. E három orvos az, akiket a magyar mentésügy méltán tekinthet elődöknek. Mindhárman tevékenyen részt vettek az egészségügyi kerettörvény megalkotásában, amelyben a szervezett mentés megteremtése is szerepel. Balassa — aki az orvosi szakirodalomban elsőként közöl sikeres és tartós eredményű helyszíni resuscitatiót

2 — így ír egy helyen : „Ki kelle mutatni, hogy azon kár, melyet az eltávolítható, vagy megelőzhető okokból eredő betegeskedés vagy halál a nemzet vagyonán ejt, semmi arányban nem áll azon költséggel, mely annak elhárításában megkívántatik Előd Arányi is, aki pathologiai alapot is ad a resuscitatio gyakorlati kivitelezéséhez, és aki élete végéig írásban, szóban és képekben tanítja az elsősegélynyújtást orvosoknak, orvosnövendékeknek és laikusoknak egyaránt. Az 1853-ban kézzel festett elsősegélynyújtási falitáblája évtizedünk elején eltűnt, s csak ez év elején került ismét elő. Most már a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őrzi. A ma mentőorvosának szívéhez Flór áll legközelebb, mert egy személyben egyesíti az oxyologus, az anaesthesiologus, a reanimatologus és az egészségügyi szervező tevékenységét és szemléletét, tehát mindazt, ami a mentőorvosi munkakör mai jellemzője. Származásra, neveltetési körülményeire nézve mindhárman egymásnak ellentétei, érdeklődési körük, felfogásuk, világnézetük azonban közös. Osztoznak a természettudományos gondolkodásban, úttörői lesznek új eljárásoknak, forradalminak számító újításoknak. Nemcsak orvosként forradalmi gondolkodásúak: származásukra való tekintet nélkül levonják a következtetéseket koruk nyomorúságos szociális viszonyairól — s mikor megérik az idő, cselekvő forradalmárokká is válnak. Nem mérlegelik jövőjüket és pozíciójukat, habozás nélkül odadobnak mindent eszméikért. Együtt szenvednek börtönt, internálást, száműzetést a szabadságharc bukása után, mígnem a nemzet újból magasra emelheti őket. Balassa neve ma már nemzetközileg ismert és tisztelt. Arányi késő öregségében megérhette az elvetett mag beérését: a mentőegyesületek megalakulását. Flór fia halála után mindenét a közre hagyta. Halála tragikus: közúti vaspályakocsi gázolja el a Nyár utca és Kerepesi (ma Rákóczi) út sarkán. Utcácska őrizte nevét a Rókus Kórház mellett, ma már az sincs meg. De ma, amikor az újjáélesztés tudományággá fejlődik, érdemes tevékenységét és ezen belül különösen egy ránk maradt művét szemügyre venni, hogy elénk vetüljön a kor, amelynek szükségszerűen ki kellett termelnie magából a tudományosan megalapozott elsősegélynyújtást, hogy végül hosszú vajúdás után a szervezett magyar mentés megszülethessen. * Flór Ferenc testi alakját a hírhedt Haynau (Pesth 1850. febr. 20-án kelt III. A. l.-Pol. Sec. 4491. sz. 1370/5299—4491. sz.) „azokról a lázadó vezérekről és egyéb, a magyar forradalomban kompromittált személyekről" kiadott körözőlevél2 Kudász J. : Emlékezés Balassa Jánosra. — Orvosi Hetilap 51. 1965., 2401—2404. 3 Emlékirat a közegészségi és orvosi ügy rendezésében. — Orvosi Hetilap. II. 1868., 191—192.