Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gyárfás Ágnes: Benkő Sámuel (1743—1824) — A magyar orvosi topográfia kezdetei
Gyárfás Ágnes : Benkő Sámuel ( 1743 — 1824) . 167 altatván, a különben éveken át tartó fáradságot, gyűlölséget alapjában megsemmisítik." Ahogy az ügyvédeknél észreveszi a csírájában elfojtott perpatvar társadalmi hasznosságát, úgy tűnik ki tisztán és szépen orvosi szemléletének alaptétele is: megelőzni, de lehetőleg csírájában elfojtani a betegségeket. Sok betegség eredete a piszokban található, melynek egyik fő fészke a piac (VIII. fejezet). Méltatja ugyan az árubőséget, de hiányolja a tisztaságot. Ismerteti a város és környéke közigazgatását és annak vezetőit (IX. fejezet), középületeit és a magánházak építészeti stílusát (X. fejezet). Értékes társadalomtörténeti adatokat szolgáltat azáltal, hogy a házak lakóinak nevét is leírja, vagy pl. a plébániák papjait is név szerint említi. Figyelme mindenre kiterjed. Megfigyelései nemcsak szinte néprajzi értelemben vett alaposságát, hanem művészi érzékét is dicsérik. így pl. összeírja a házak oromfalainak feliratait. Ezek közül egyet kicsit szabad fordításban közlök: „Nem a szeretet, de nem is a könyörgés, a gyűlölet, nem az adományok, vagy a rettegés, nem a hajbókolások mozgatják a világot : visszakapjuk a sorstól, amit másoknak adunk. 1 ' 3 A házak leírásánál még az építési anyagokra is kitér. A néprajzi és várostörténeti szempontból rendkívül értékes fejezet eddig még kimaradt napjaink várostörténetet kutató munkáiból. Rövid fejezetben (XI.) ismerteti a református és katolikus gimnáziumot és a színvonalas alapfokú iskolákat. Különösebb lelkesedés nélkül veszi tudomásul, hogy a város folyóvízben szegény, A Szinva és Pece gyér vizű patakok, de rendezetlen medrük miatt gyakran kiöntenek (XII. fejezet). A XIII. fejezetet a város terményeinek ismertetésére szenteli, egyben leírja a feldolgozási módokat is. Innen ismerhetjük meg az országosan jó hírű miskolci cipó készítési módját és összetételét. Ebben a fejezetben eredeti kutatásaira (collegium arigo) támaszkodik. Leírja, milyen házi szerekkel gyógyítanak a háziasszonyok, és hogy melyek a természeti viszonyokból adódó leggyakrabban előforduló megbetegedések. Ilyen esetben mindig hivatkozik kora tudományos publikációira, pl. a bőrbajok esetében Wichmannus Beitrag zur Geschichte der Kriebelkrankheit c. munkájára. Itt foglalkozik a tapolcai víz és a bükki klíma gyógyító hatásával. Ez a fejezet magában is bizonyítja széles látókörét és azt, hogy a tudományt összehasonlító módon művelte. Miskolcot fekvése, klímája és lakóinak egészségi állapota alapján az európai városok egyikeként fogja fel, összevetve ezeket a kritériumokat más tudósok máshol végzett hasonló jellegű megfigyeléseivel 4 . A XI—XIX. fejezetben a miskolci borokról ír. Szakértők számára föltétlenül külön csemege a tanulmány. Éles szeme mindent felfedez. Nemcsak a jó borokat :i Tudományos Gyűjtemény, 1819. 1. 4 Abhandlungen einer Privat-Gesellschaft in Böhmen zur Aufnahme der Mathematik und Natur-Geschichte. Praga, 1775.
