Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gyárfás Ágnes: Benkő Sámuel (1743—1824) — A magyar orvosi topográfia kezdetei

BENKŐ SÁMUEL (1 743—1 824) A MAGYAR ORVOSI TOPOGRÁFIA KEZDETEI GYÁRFÁS ÁGNES T7Ígyázó szemét Párizsra" fordította, európai szinten gondolkozott és művelte " hivatását, de a hazájának élt. A felvilágosodás korában kialakuló magyar értelmiségi réteg egyik kiváló tagja, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Martinovics Ignác kortársa, és származása alapján is hozzájuk kapcsolódik : polgárosuló kisnemesi sarj. Kisbaconban született, Németországban és Hollandiában tanult, majd orvosdoktori oklevelet szerzett Leidenben. A francia felvilágosodás eszméivel felfegyverkezve és jól megalapozott szakmai tudással tért haza, hogy az akkor még Budán működő bölcsészkaron tovább tanuljon, és a filozófiai tudományok doktora címet is elnyerje. Kiváló szellemi képességei és ismereteinek gazdag tárháza már fiatalon jogosulttá tették volna az egyetemi tanári állásra. A budai egyetemen azonban a monarchia felvilágosult abszolutista uralkodóínak szellemében magyar ember nem kaphatott katedrát. Ennek „köszönhetjük", hogy Miskolcra került megyei főorvosnak, és képességeit a város és a megye egészségügyi kultúrájának fejlesztésére áldozhatta.

1 Szellemi arculatára a sokoldalúság jellemző. A francia orvosok tevékenységére hivatkozik, amikor főorvosi munkájának alapmotívumait indokolja. Vagyis nem lehet eredményesen gyógyítani, és főleg a korában dúló sokféle járványos betegség ellen küzdeni, csak abban az esetben, ha az orvos már fölmérte és megismerte társadalmi és geográfiai értelemben egyaránt azt a környezetet, amelyben működik. Nem várta, hogy helyette más végezze el ezt a feladatot. Miskolcra érkezése után rendszeres megfigyeléseket végzett, és 1782-ben már ki is adta a Topographia oppidi Miskoltz historico-medica c. művét,

2 amely a város orvosi helyrajza, és az első ilyen mű, amely az osztrák birodalomban megjelent. 1 Benkő Sámuel életére, munkásságára és értékelésére vonatkozólag 1.: Gortvay György: Benkő Sámuel, az első magyar klinikai kórboncnok. Orv. Hetil. 19-58. 50. 1750—1753.; —: Tudományművelő magyar megyei orvosok a XIX. sz. elején. Népegészségügy, 1953. 3. 115—118.; Concha Győző: A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Bp. 1885.; Csillag István: 140 éve halt meg Benkő Sámuel. Orv. Hetil. 1965. 22. 1044—1045.: Frisnyák Sándor : Borsodi földrajzírók a XVI— XIX. században. Borsodi Földrajzi Évkv. II. 1959. 44—45. 2 Megjelent Kassán (Cassovia).