Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Blázy Árpád: A himlőoltás bevezetése Zala megyében a XIX. század első felében

A HIMLŐOLTÁS BEVEZETÉSE ZALA MEGYÉBEN A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN B LÁZ Y ÁRPÁD i\,ragyar Országnak Orvossai sem maradtak rest nézőik a Tehén Himlő bé' ^ oltása nagy előmenetelének

1

' — írta Bene Ferenc Rövid oktatás a Mentő Himlőről (1808) című korszaknyitó művében. Annak ellenére, hogy e súlyos népbetegség elleni védőoltás szükségességét a Helytartótanács már 1799-ben javasolta és hogy az országban itt-ott már meg is kezdődött alkalmazása, mégis mintegy fél évszázadnak kellett eltelnie addig, míg az 1876. évi XIV. tc. az általános alkalmazást kötelezővé tette. A himlőoltás bevezetésének e fél évszázados története élesen rávilágít a közegészségügy fejlődési törekvéseinek mind gazdasági, mind társadalmi akadályaira, ezen keresztül szaktörténetünk helyesebb megismeréséhez vezet.

1 Zala megyében a himlőoltás bevezetésére az első kezdeményező lépéseket 1808-ban tették meg. Ekkor ui. a Helytartótanács újabb leiratára a megyegyűlés a megye orvosait a himlő „bé ojtására buzdéttya", és annak „hogyan való kimeneteléről" Oeffner József megyei másodfőorvos (physicus Ordinarius secundus) „tudoséttását" kéri, aki azt el is készíti, majd „Hollón Józseff első Orvos Urnák eránta adandó vélemény végett ki adatni rendeltetik, hogy ahhoz képest annak következendő ki nyomtatása azV( árme) gyének közbenjárása által eszk(özö) lt(et) hessen".

2 Ezek után 1812-ig a megyegyűlések jegyzőkönyveiben nem található adat a himlőoltással kapcsolatban. A közbejött történelmi események vehették le napirendről a himlőoltás kérdését. Zala megye a napóleoni háborúk idején átvonulási terület volt. Az itt állomásozó és átvonuló csapatok és az ezzel kapcsolatos állapotok akadályozhatták meg a tervezett himlőoltási „intézetek" végrehajtását. Mint arról a megyegyűlések jegyzőkönyveiből értesülünk, maguknak a megyei orvosoknak is nagyon sok vesződést, kellemetlenséget okoztak ezek az idők. Ennek igazolására álljon itt egy kirívó példa, Oeffner József orvos esete. 1810 augusztusában a megyegyűlésen x

Bene F. ; Rövid oktatás a Mentő Himlőről. Buda, 1808 és 1816; Molnár Gy. : Konyár egészségügyi körülményei a XVIII—XIX. században. Comm. Hist. Artis Med. 45. (1908). 35—94.; Regöly-Mérei Gy.: Fejezetek a fertőző betegségek történetéből. Comm. Hist. Artis Med. 50. (1969) 57—86. - Pagina et Acta Protocolla Congregationalia Zaladiensis. (P. et A. P. C. Z.) Zala megyei levéltár, 1808. 12. 19. 34. 4.