Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bálint Sándor: Kozma és Damján tisztelete a régi Magyarországon

Bálint Sándor: Kozma és Dámján tisztelete. 143 dámján (1480)° és a nép ajkán kissé átformálódott göcseji Szentkozmadombja. Az erdélyi Danyán, másként Szászdanyán (Daia, Trnava micar, 1361, elenyészett).

10 Mellettük családnevek is utalnak hajdani népszerűségükre: Kozma, Kuzma, Kozmás, Dámján, Dómján, Domány

t Demjén, Demén, Dömjén, Demény, Dimény, esetleg Dorna, Derne.

11 Oltalmuk alatt állott Ludány, egykori nevén Apáturludány hajdani bencés apátsága, Garamszentbenedek egyik kápolnája (1439) és a kaposfői bencés apátsághoz tartozó Pát temploma (1254). IV. Béla idejében Szent Vilmos remetéinek volt Kozmár (ma Komárváros) határában Kozmának és Damjánnak szentelt perjelsége.

12 Kozma és Dámján középkori tiszteletét a kassai székesegyház Szent Mihály freskóján feltűnő ábrázolásuk,

13 továbbá Bártja városában három szárnyasoltár (1460, 1489, 1522), Kassa (1470), Márkfalva (Jezernica Markove, 1517), az erdélyi Szászbogács (Bogeschdorf, Bagaciu, 1518) táblaképe, továbbá Szepeshely (Zipser Kapitel, Spisska Kapitula) két képből álló, XVI. század elejéről származó ciklustöredéke, a lőcsei Jakab-templom orgonakarzatának Kozmát ábrázoló alabástrom szobra (1510 körül), továbbá Gyulafehérvár (1442) Győr (1539), Nagyvárad oltármestersége hirdeti. Ott látjuk még őket a kassai székesegyház Mettertia-oltárán (1516), Czottmann Bertalan kassai patikus fogadalmi képén: Kozma kezében urinale, Dámján jobbjában pedig henger alakú födeles szelence, baljában a jellegzetes kenőkanál.

14 Nyilván fogadalomból állították Káld barokk mellékoltárát idősebb Dorfmeister István képével.

15 Kozma és Dámján szárnyasoltárokon feltűnő gótikus faszobrai: Berki (Rokycany 1510), Malompatak (Mühlenbach, Mlynica 1515), Osztrópatak (Ostrovany 1470), Szekcsőalja (Siba 1400).

16 A két szent orvos máig számos, javarészt még középkori eredetű patrociniumával, templomi patronátusával találkozunk.

17 Esztergom : Ipolyszécsénke (Sicinka, középkor), Pozsony hidegkút (Dubravka u Bratislavy), Somorja (Samorin, Ispotály-kápolna). Elenyészett Szamárd (1389, a mai Esztergom-Szentgyörgymező táján). 8 Csánki Dezső : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890., 71. J0 Csánki i. m. V. 873. 11 Kálmán Béla : A nevek világa. Budapest, 1969., 70. 12 Pupp Jakab : Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre. I. Pest, 1870. 148., 164., 299. III. Budapest, 1876., 273. 13 Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Budapest, 1954., 153. 14 Radocsay Dénes : A középkori Magyarország táblaképei. Budapest, 1955., 140., 264., 267., 275., 342., 350., 429., 433. Vö. még Magyary-Kossa i. m. II. 87. 15 Genthon István: Magyarország műemlékei. I. Budapest, 1959., 151. Ie

Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest, 1967., 41., 156., 197., 205., 211. 1. 17 Különböző években megjelent egyházmegyei schematizmusok alapján: Esztergom (1916), Besztercebánya (1876), Szepes (1868), Nyitra (1865), Kassa (1938), Rozsnyó (1942), Győr (1943), Szombathely (1940), Székesfehérvár (1940), Veszprém (1915), Pécs (1943), Vác (1915). A templomalapítás éve több egyházmegyénk felsorolásából, sajnos, hiányzik.