Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja
mert az orvostanhallgatók oktatásán kívül neki kellett a cyrilikusokat és a bábákat is tanítania. Az utóbbiak jelentős része még írni sem tudott, de velük szemben is szigorú követelményekkel lépett fel. Részben személyes hatásának, részben követelményei színvonalának és következetességének köszönhető, hogy számos borbélysebész-hallgató hosszú évek fáradságos munkájával pótolta tudása addigi hiányosságait, és később elvégezte az orvosi kart is. Az első években a sebészetet hallgatók közül 53-ból csak 31 végzett. Ez időben a sebészeti tanszék is előadótermi gondokkal küszködött. Egy ideig az anatómiai amfiteátrumban tartották a bemutatókat, de az előadásokat Czerwiakowski nemegyszer a saját lakásán tartotta meg. Hasonló volt a helyzet a többi tanszéken is. Talán csak a Collegium Physicumban volt a helyzet megnyugtató. A Koüqtaj által javasolt reformintézkedéseket a gyógyszerészképzésben is életbe léptették, amit a Collegium Medicum és a Collegium Physicum végzett közösen. Már előbb említettem, hogy a gyógyszerészeknek a belgyógyászati és a botanikai-kémiai tanszéket kellett látogatniuk. Ezenkívül számos fizikai és vegyészeti előadást a Collegium Physicumon hallgattak. A gyógyszerészképzésre fenntartott tanszék élén 1 professzor, 1 docens és 1 tanársegéd állt. Az előadások mellett laboratóriumi gyakorlatokon is részt kellett venni a hallgatóknak. Az orvosi, botanikai, kémiai ismereteken kívül recepturát és anyagismeretet tanultak. A tanszék vezetője Jan Szaster, a híres krakkói patikusdinasztia tagja volt, aki jelentősen befolyásolta az oktatás színvonalának emelését. A kettős képzés kiküszöbölése érdekében már 1788-ban javaslatot tettek, hogy alakítsák ki a Collegium Pharmaceuticumot, hogy az új, önálló karon magasabb színvonalon biztosíthassák a gyógyszerészek oktatását. Ezt a javaslatot ekkor még elvetették, csak később — 1802-ben — vált valóra Schola pharmaceutum néven. 16 Az oktatás minden karon lengyelül folyt. Ennek különös jelentősége volt Kelet-Európában, hiszen ekkor a környező államokban élő kisebb népek nem használhatták nemzeti nyelvüket az oktatás területén. A nemzeti nyelv ápolása és a modern nyelv kialakítása terén a krakkói egyetem orvosi kara is sokat tett. Badurski távozásának (1783-ban) éppen ez volt az egyik oka, hogy előadásait latinul akarta megtartani. Bár Badurski szembekerült az egyetem vezetőségének szemléletével, távozása veszteség volt az orvosi karra nézve, hiszen elévülhetetlen érdemeket szerzett a kar újjászervezése terén. Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz lett, aki elődjéhez hasonlóan sokat tett annak bővítése és korszerűsítése érdekében. Ennek a tevékenységének köszönhető, hogy a kórházat 1788-ban újabb betegágyakkal bővítették, és oktatási célokra megkapták a Szent Lázár karmelita kolostort is. Az egyetem orvosi kara feladatán felül rendszeres oktatásban részesítette azokat a szerzeteseket és apácákat, akik betegápolással foglalkoztak. Az egyetem és ezen belül az orvosi kar átszervezése általános kelet-európai törekvésnek felelt meg, Kelet-Európában ugyanis a XVIII. század második felében alakulnak ki azok a nemzeti művelődési központok, amelyek a polgári törekvéseket kifejező egyetemek alapjait képezték. így a nagyszombati egyetem orvosi karának megalakulása és 1777-ben Budára való áthelyezése is ebbe a képbe 16 Nauki farmaceutyczne w XX-lecie Polski Ludowej. Krakow, 1964., 9. p.
