Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja
életet. 7 Irányító szerepe nemcsak az építészetben, az irodalomban és festészetben mutatkozott meg, hanem az oktatás megreformálásában is. A „nemzeti nevelés elve" győzött a régi lengyel konzervativizmus és a jezsuiták által képviselt egyházi szellem felett. A köznevelés megújítása a gazdasági fejlődéshez hasonló feltételek között valósult meg. A többi égetően fontos társadalmi és gazdasági kérdéssel együtt a köznevelés reformját is a királyi tanács és a Köznevelési Bizottság hajtotta végre. A királyi tanács öt osztályra oszlott: a külügyire, a hadügyire, a belügyire, a pénzügyire és az igazságügyire. Az osztályok, a bizottságok élén a király által kinevezett szakképzett miniszterek álltak, de csak előterjesztési joggal rendelkeztek, mert a döntés jogát a tanács mindenkor magának tartotta fenn. A királyi tanácsnak volt alárendelve a Köznevelési Bizottság, amelynek élén Ignác Potocki állt. Rajta kívül fontos szerepet játszott még itt Hugo Kollqtaj, Gzegorz Piramowicz és Joachim Chreptowicz. Ebben az időben a Köznevelési Bizottság Európa első felvilágosult szellemű művelődésügyi minisztériuma volt. Egységes nevelési elvekkel és programokkal léptek fel. Különösen a lengyel nyelv és irodalom, a matematika és a természettudományi tantárgyak oktatását szorgalmazták. Új tantárgyakként bevezették a történelmet, a jogi és a mezőgazdasági ismereteket. Az első időben az egyház kezében levő iskolákat (az elemi ismereteket adó falusi és városi iskolákat) reformálták meg, és növelték számukat. Bár továbbra is az egyház irányítása alatt működtek, tankönyveiket a Köznevelési Bizottság adta ki és vizsgálta felül. így a felvilágosodás eszméit már a legalsóbb iskolákban is elhintették. Hasonló intézkedéseket hozott a bizottság a középiskolai kérdésben is, valamint két nagy múltú egyetemet — a vilnóit és a krakkóit — átszervezett. A középkori tananyag és tanítási módszer egyik napról a másikra eltűnt, átadta helyét az európai vizsonylatban is elsőrendű tanterveknek. Mindez nem ment simán. A bizottságokban a haladó szellemű férfiak mellett ott ültek a reakció képviselői is. Őket csak nehézségek és kompromisszumok árán lehetett háttérbe szorítani. Az általános — beleértve a nevelési — reformokon keresztül megerősödött a királyi hatalom, mivel a törvényhozó szervek kapcsolódtak a végrehajtó hatalommal, bár az ország további romlásának okát, a liberium vétót nem sikerült eltörölni. Az ország tragédiája többek között abban is rejlik, hogy századok óta ekkor került sor olyan reformokra, amelyek nyugodtabb körülmények között — az ország teljes függetlenségének birtokában — talán több eredményt hozhattak volna. Ebben a munkában két ember nevét kell megemlítenünk. Az egyik Staniszlaw Staszic* a nyugati természetjog és fiziokratizmus híve, aki a felvilágosult művelődési eredmények segítségével akarta a hazai valóságot átformálni. A másik Hugó 7 Bogucka, M.: Dzieje Polski do 1795. r. Warszawa, Wiedza Powszechna, 1964., 280. p. 8 Stanislaw Staszic (1755—1820), polgári származású pap, a felvilágosult természetfilozófia és művelődéseszmény híve. A jobbágyság felszabadítását és a szabad paraszti birtok megteremtését követelte írásaiban. A nemesség eltörlésétől és a polgárság képviseleti jogának törvénybe iktatásától a polgárosodás megindulását várta Lengyelországban.
