Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja

életet. 7 Irányító szerepe nemcsak az építészetben, az irodalomban és festészet­ben mutatkozott meg, hanem az oktatás megreformálásában is. A „nemzeti ne­velés elve" győzött a régi lengyel konzervativizmus és a jezsuiták által képviselt egyházi szellem felett. A köznevelés megújítása a gazdasági fejlődéshez hasonló feltételek között valósult meg. A többi égetően fontos társadalmi és gazdasági kérdéssel együtt a köznevelés reformját is a királyi tanács és a Köznevelési Bi­zottság hajtotta végre. A királyi tanács öt osztályra oszlott: a külügyire, a had­ügyire, a belügyire, a pénzügyire és az igazságügyire. Az osztályok, a bizottságok élén a király által kinevezett szakképzett miniszterek álltak, de csak előterjesztési joggal rendelkeztek, mert a döntés jogát a tanács mindenkor magának tartotta fenn. A királyi tanácsnak volt alárendelve a Köznevelési Bizottság, amely­nek élén Ignác Potocki állt. Rajta kívül fontos szerepet játszott még itt Hugo Kollqtaj, Gzegorz Piramowicz és Joachim Chreptowicz. Ebben az időben a Köznevelési Bizottság Európa első felvilágosult szellemű művelődésügyi minisz­tériuma volt. Egységes nevelési elvekkel és programokkal léptek fel. Különösen a lengyel nyelv és irodalom, a matematika és a természettudományi tantárgyak oktatását szorgalmazták. Új tantárgyakként bevezették a történelmet, a jogi és a mezőgaz­dasági ismereteket. Az első időben az egyház kezében levő iskolákat (az elemi ismereteket adó falusi és városi iskolákat) reformálták meg, és növelték számu­kat. Bár továbbra is az egyház irányítása alatt működtek, tankönyveiket a Köz­nevelési Bizottság adta ki és vizsgálta felül. így a felvilágosodás eszméit már a legalsóbb iskolákban is elhintették. Hasonló intézkedéseket hozott a bizottság a középiskolai kérdésben is, valamint két nagy múltú egyetemet — a vilnóit és a krakkóit — átszervezett. A középkori tananyag és tanítási módszer egyik napról a másikra eltűnt, átadta helyét az európai vizsonylatban is elsőrendű tantervek­nek. Mindez nem ment simán. A bizottságokban a haladó szellemű férfiak mel­lett ott ültek a reakció képviselői is. Őket csak nehézségek és kompromisszumok árán lehetett háttérbe szorítani. Az általános — beleértve a nevelési — reformo­kon keresztül megerősödött a királyi hatalom, mivel a törvényhozó szervek kap­csolódtak a végrehajtó hatalommal, bár az ország további romlásának okát, a liberium vétót nem sikerült eltörölni. Az ország tragédiája többek között abban is rejlik, hogy századok óta ekkor került sor olyan reformokra, amelyek nyugod­tabb körülmények között — az ország teljes függetlenségének birtokában — ta­lán több eredményt hozhattak volna. Ebben a munkában két ember nevét kell megemlítenünk. Az egyik Staniszlaw Staszic* a nyugati természetjog és fiziokratizmus híve, aki a felvilágosult művelő­dési eredmények segítségével akarta a hazai valóságot átformálni. A másik Hugó 7 Bogucka, M.: Dzieje Polski do 1795. r. Warszawa, Wiedza Powszechna, 1964., 280. p. 8 Stanislaw Staszic (1755—1820), polgári származású pap, a felvilágosult természet­filozófia és művelődéseszmény híve. A jobbágyság felszabadítását és a szabad paraszti birtok megteremtését követelte írásaiban. A nemesség eltörlésétől és a polgárság kép­viseleti jogának törvénybe iktatásától a polgárosodás megindulását várta Lengyel­országban.

Next

/
Thumbnails
Contents