Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja
Koilqtaj volt. 9 — Bár lassabban, de ő is hasonlóan — reformokkal képzelte el az átalakulás folyamatát. Egyik legjelentősebb műve a krakkói egyetem átszervezése volt, amit a Köznevelési Bizottság megbízásából hajtott végre. Már többször hivatkoztunk a Köznevelési Bizottságra, amit 1773-ban alakítottak meg. Tényleges szerepe és jelentősége 1776. október 20-án növekedett meg, amikor a királyi tanács a köznevelésügy átszervezésének céljaira bocsátotta a pápa által felosztott jezsuita birtokok kezelési jogát. A Köznevelési Bizottság azután bátrabban követelhette a nevelésügy reformját, és az anyagi eszközök birtokában határozatainak is nagyobb jelentőséget tulajdoníthatott. A XVIII. század második felében Krakkó — az ország történelméhez hasonlóan — szintén nehéz időket élt át. A város többször cserélt gazdát, mivel a betörő csapatok harci tevékenységének területére esett. A súlyos helyzet a Jagelló Egyetem életére is kihatott. Az előadások elnéptelenedtek, az amúgy is csekély számú tanulóifjúság a harcmezőkre vonult. Az egyetemet nemcsak a diákság távolmaradása sújtotta, hanem az elavult oktatási szellem is nyomasztóan hatott az ódon, méltán nagy hírű falak között. Az egyetem vezetését teljes egészében a jezsuiták tartották kezükben, és a felvilágosodás eszméi hideg ellenállásukba ütköztek. A lengyel ifjúság már korábban is inkább a nyugati egyetemeket látogatta, mint a krakkóit, hiszen a középkori szellemű, egyházi vezetésű egyetem nem adott a kor tudományos színvonalának megfelelő ismereteket. Az egyetem autoritását csökkentette az, hogy lenézte a haladó, természettudományos szellemet. Az egyetem megérett a reformokra. A tudományos kérdéseket megvitató tudósok köre a hagyományokhoz görcsösen ragaszkodó krakkói egyetem falain kívül szerződött, míg az egyetem vezetői a teológiai kar elsődlegességéért harcoltak, üldözték a jogi kar haladó gondolkodású professzorait, és kirekesztettek mindenkit a vezetésből, aki ellenezte az egyház vezető szerepét. Már az 1773-as tanévre — egy évvel Lengyelország első felosztása után — alig iratkoztak be hallgatók az egyetemre, ami az oktatás teljes csődjét jelentette. Talán a legszomorúbb képet az orvosi kar nyújtotta, ami ebben az időben már névlegesen működött. Anyagi eszközökkel nem rendelkezett, a tudományos kérdéseket teológiai szemszögből ítélték meg. A felvilágosult gondolkodású tanárok inkább külföldre távoztak, minthogy itt kelljen tanítaniuk. Az orvosi kar csődje 1775-ben tetőzött, mivel ebben az évben hallgatók nélkül maradt. Öt évig nem működött a kar, de ezen idő alatt döntő változások történtek. Ezek a reformok nemcsak az egyetem, de az orvosi kar történetében is igen jelentősek. A Köznevelési Bizottság megalakulása után a krakkói egyetem haladó szellemű tanárai közül néhányan —• Lipie wicz, Putanowicz és Niegowiecki professzorok 10 — 9 Kolía.taj, Hugo (1750—1812) középnemesi származású lengyel pap, író és filozófus. Filozófiai nézetei közel álltak a francia materializmus tanaihoz. A lengyel felvilágosodás egyik vezetője, aki a nemesség és a polgárság egyenjogúsítását követelte. A királyi intézkedések eredménytelenségét látva átállt az ellenzék, a haladók táborába. Az 1791. május 3-i alkotmány egyik megfogalmazója, valamint az 1794-es Kosciuszko-féle felkelés előkészítője és egyik vezetője volt. Később a Kuznica (kovácsműhely) néven ismert írói csoportosulás vezetője lett. 10 Nauki Medyczne w szescetlecie Uniwersytetu Jagielíonskiego. Tom. II. Krakow, 1964., 59. p.
