Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja

intézkedés alapja a bolognai egyetemen foganatosított átszervezés volt. A kor neves lengyel tanárai tanítottak Krakkóban: így Maciej z Miechowo? (1457— 1523) — „a lengyel Hippokratész" is. Talán a leghíresebb közülük Wojciech NowopolskP (Albertus Novocampianus) volt, akit Vesalius első lengyel követőjeként tartanak nyilván. Fontos dátum a kar történetében az 1002. év.

5 Az orvosi karon ettől az évtől kezdve önálló tanszéken tanították az anatómiát és a gyógyszerészetet.

6 Az orvosképzés hanyatlása párhuzamos az egyetem többi karának visszaesésével. A tanintézet szellemének megcsontosodása, a jezsuita irányítás és a középkori szemlélet a felvilágosodás időszakában elkerülhetetlenné tette az egyetem, így az orvosi, kar reformját is. A KÖZNEVELÉSI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGE ÉS AZ ORVOSI KAR ÁTSZERVEZÉSE A XVIII. század második felében kritikus időszakot élt át Lengyelország. Az ország politikai erőinek megosztottsága, a környező hatalmak — Ausztria, Poroszország és Oroszország — agresszív politikája Lengyelország első felosztásához vezetett 1772-ben. A felosztáshoz vezető utat elősegítette Lengyelország gazdasági, társadalmi és műveltségi elmaradottsága. A tényen változtatni nem lehetett, mert a nagyhatalmakkal szemben a lengyelek gyengék voltak, és csak a helyzet enyhítésén gondolkodhattak. Ebben az időben merült fel a királyi tanács gondolata, amely 1775-től kezdett működni. A tanács élén a király — Paniatowski Szaniszló •—• állt, aki világosan látta hazája elmaradottságának okait. Kora haladó lengyel államférfiaival megpróbálkozott a válságon segíteni, hiszen a felvilágosodás mindenütt éreztette hatását Európában, így Lengyelországban is. A társadalmi átalakulás mellett a felvilágosodott szellemű oktatásért is küzdöttek. Kétségkívül a lengyel felvilágosodás központja Varsóban volt, és Paniatowski arra is törekedett, hogy udvarán keresztül minden erővel befolyásolja a kulturális és művészeti :í Maciej z Miechowa Karpiga (1457—1523), lengyel humanista polihisztor. 1474— 1478 között filozófiát hallgatott Krakkóban, majd 1483-tól medicinát tanult Bolognában, és végül Paduában szerezte meg orvosi oklevelét. 148S-ban már a Jagelló Egyetemen tanított, és a Jagelló-család mellett orvosi teendőket is ellátott. így a „király orvosaként" 1504—1505-ben Budán is járt II. (Jagelló) Ulászló magyar királynál. 1507-ben belépett a papi rendbe, és az egyház anyagi eszközeit is igénybe vette a krakkói egyetem korszerűsítésénél. 1501—1509 között nyolcszor töltötte be az egyetem rektori tisztségét. Számos történelem- és orvostudományi munkát írt. Jelentős orvosi tárgyú munkái: Conservatio sanitatis (1522); Contra sacram pestem regimen accuratissimum (1508); Promtuarium Miechovitae (1522); De sanguinis missione (1508). J Wojciech NowoPolski (1508—1558) lengyel humanista orvos Albertus Novocampianus, néven. Észak-olaszországi egyetemen végzett, és Vesalius első lengyel követője. Óriási érdemeket szerzett az anatómiaoktatás színvonalának emelése terén. 5 Szumowski, W. : Krakowska Szkoía Lekarska po reformach Koíl^ntaja. Krakow, 1929., 62. p. 6 Nauki fa ramaceutyczne w XX-leciu Polski Ludowej. Kraków, 1964., 8. p.