Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja

selve voltak a közép-európaiak is. Munkásságuk elősegítette a krakkói egyetem életében végbement változásokat. A XVIII. század elejétől hanyatlik az egyetem színvonala és nemzetközi tekintélye. Lengyelország a század elejétől számos belpolitikai válságot élt át, és az ország a külföldi hatalmak támadásainak kereszttüzébe került. A hanyatlás a közélet minden területére kihatott. Az egyetemen az oktatás irányítását az egyháziak, főleg a jezsuiták vették át, és fokozatosan felszámolták a világi jelleget. Részben a jezsuita vezetésnek, részben az elavult oktatási formának köszönhető, hogy megcsappant a hallgatók száma, és az érdeklődés inkább a nyugati egyetemek felé fordult. Az észak-olaszországi mintára létesített krakkói egyetemen az orvosi kar a filozófiai fakultáson belül működött. Az alapítólevél az orvosképzést két katedra feladatává tette. Az egyik a gyakorlati, a másik az elméleti oktatást végezte. Ezen az állapoton nem változtatott a már említett 1397-ből származó pápai bulla sem. Az első feljegyzések szerint az orvosi karon tanító professzorok többsége olasz egyetemeken végzett. Sajátos helyzetet teremtett az az állapot, hogy hosszú időn keresztül a krakkói egyetemen működő orvosok vagy egyházi vagy városi alkalmazásban voltak. így az első orvostanárok közül Henryk z Kolónia és Mateusz Borzelley de Stachow a krakkói püspöknél, illetve a dominikánusoknál is ellátták az orvosi teendőket. Az orvosi kar életének első évtizedéről keveset tudunk, bár értékes adatokat tartalmaz a Jagelló Egyetem könyvtárában őrzött Jan de Hassia-féle kódex.

1 Ebből rekonstruálhatjuk az egyetem, és így az orvosi kar életét is. Az előadásokat a krakkói várban, a Wawel épületeiben tartották, ahol Hippokratész, Avicena és Galenas könyvei alapján tanítottak. Az orvosi kar színvonala nem volt rosszabb a többi európai egyeteménél. Az egyetem életében és irányításában egyre nagyobb szerepet kezdtek játszani az orvosok. Számos adatot találunk arra vonatkozóan, hogy többször viseltek dékáni és rektori méltóságot orvosprofesszorok. A páduai iskolát meghonosító tanárok 1433-ban változásokat követeltek az orvosi karon, és az 1433. január 19-én keltezett statútum majdnem önálló karrá szervezte át az orvosi fakultást.

2 Az átszervezés után több hallgatója lett a karnak, és többet is költöttek oktatási célokra. A humanizmus szelleme az orvostudományban is éreztette hatását. Krakkóban is többet foglalkoztak az anatómiával, bár számos adatunk van arra, hogy a krakkói püspök nem nézte jó szemmel a boncolásokat. A vesaliusi tanítások elterjedésével az egyetem feladta Galenus anatómiai nézeteit. Hangsúlyozottabb szerephez jutott a gyakorlati oktatás, a botanika, ami a gyógyszerészképzés alapjait képezte. Az általános tudományos szemlélet fejlődésével párhuzamosan újabb reformokra volt szükség az oktatás területén. 1525 és 1530 között szabályozták az előadások rendjét, a hallgatók elé állított követelményeket és a vizsgák időpontjait. Ezen 1 Skulimowski, M. : Dzieje fakultatu medycznego uniwersytetu krakowskiego do reform Kolía_taja (1364—1779). Nauki Medyczne w szescsetlecie Uniwersytetu Jagellonskiego. Tom. II. Krakow, 1964., 17. p. 2 Szumowski, W.: Krakowska Szkola Lekarska po reformach Kolía_taja. Kraków, 1929., 35. p.