Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja

A LENGYEL FELVILÁGOSODÁS ÉS A KRAKKÓI EGYETEM ORVOSI KARÁNAK REFORMJA KAPRONCZAY KÁROLY A Kárpátok északi lejtőinek alján elterülő Krakkó évszázadok óta összekötő kapocs volt Lengyelország és Magyarország között. A magyar—lengyel kapcsolatok történetében a politikai összefüggések mellett jelentős a két nép kulturális egybefonódása. A krakkói Jagelló Egyetem nemcsak a lengyel kultúrtörténet jelentős művelődési központja, hanem Közép-Európa — megalakulásának időpontját tekintve — második egyeteme és egyben számos külföldet járó magyar diák ismereteinek gazdagítója is volt. Nagy Kázmér (1333—1370) — páduai és bolognai mintára — 1304-ben alapította a krakkói egyetemet, és ezzel megteremtette a lengyel tudományos élet első központját. Ezt a szerepet az egyetem évszázadokon át betöltötte. Az első közép-európai egyetemet — a prágait — 1348-ban létesítették, ezt követte időben a krakkói és még hat újabb egyetem, köztük a rövid életű pécsi egyetem is. A XV. században Lengyelországban megérlelődtek az önálló tudományos központ működésének feltételei, hiszen az ország kilábalt a feudális széttagoltság állapotából, és egységes, erős állammá vált. Az állam célkitűzéseit bizonyítja az is, hogy az alapítólevél olyan intézményről beszél, amely szellemében eltér a régebbi, egyházi jellegű egyetemektől. A krakkói egyetem világi jellegű volt, és ennek bizonyítéka az is, hogy csak jogi és filozófiai fakultás működött, a teológiait csak 1397-ben engedélyezte IX. Bonifác pápa. Az alapítólevél nemzetközi jelleget biztosított és így számos külföldi diák tanulhatott az egyetem falai között. A krakkói egyetem a haladó szellemnek és a progresszív gondolkodásnak vált az otthonává. Az egyházi előítéletektől mentes, szabadabb gondolkodásra való törekvés már az egyetem első évtizedeiben is kidomborodott. A haladó szellem a megerősödő polgári rétegekben talált támogatóira. A filozófiában a szkolasztikával szemben életjogot nyert a természetfilozófia, a spekulációtól való mentesség és a tekintélyelv elvetése. A reneszánsz által előidézett fejlődést jól érzékelteti az orvostudomány megújhodása is. Jelentős művekkel lépett színre a történetírás, a jogtudomány és a filológia. Megjelentek az első lengyel nyelvhelyességi és helyesírási szabályzatok, és általuk modernizálódott újkori nyelvvé a lengyel. A lengyel tudományos életet szoros szálak fűzték az európai tudományos központok életéhez. Ez a szoros együttműködés magyarázza Kopernikusz életművének létrejöttét. A humanizmus és a reformáció alatt élesebben domborodott ki az egyetem internacionális jellege. A tanári karban a nyugat-európai tanárok mellett képvi-