Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

FOLYÓIRATOKBÓL - Thomas McKeown: A Sociological Approach to the History of Medicine. Medical History (R. Harkó Viola) - Wilh Bulk: Der Apollonia Kult und die Entwicklung der Zahnmedicin. Pagine di Storia della Medicina (Vida Tivadar)

Thomas McKeown : A Sociological Approach to the History of Medicine. — Medical History, Vol. XIV, No. 4, 1970, pp. 342—352. Az orvostörténelem két nagy témája általában a nagy emberek és a nagy mozgalmak története, mint Leonardo és a reneszánsz vagy Pasteur és a bakteriológia kezdete. A szociológus történész feladata, hogy ne annyira a történelemmel, hanem a kortárs problémákkal foglalkozzék. Feltétlenül tanulmányoznia kell minden adott korszakban, hogy milyen fontos tényezők befolyásolták az emberi egészséget, hogyan végezték a korabeli orvosok, az egészségügy területén dolgozók munkájukat. Egyes korszakok, egyes művészek, írók, történészek hol lebecsülték, hol feldicsérték tevékenységüket. Ha reális képet akarunk kapni egyes korszakokban az orvosok tevékenységéről, meg kell vizsgálnunk, hogy tudták diagnosztizálni, felismerni a különböző betegségeket (megbízhatóan csak a 19. sz.-tól!), hogyan értékelték az anatómiai, élettani, kórbonctani jelenségeket, hogy álltak a megelőzés területén, hogyan gyógyítottak, ismerték-e a prognózist, mint tudományt, el tudták-e tüntetni vagy enyhíteni a betegség kihatásait. Az oltás bevezetésének kivételével csaknem mindegyik problémakör tisztázása hatásosan csak e században valósult meg, de az orvosi munka hatékonysága, az emberi egészség eredményes megjavítása kezdetét mégis jóval előbbi időszakokból veszi: biztosan a 18, századtól számíthatjuk. Okai: csökkent a fertőző betegségek, járványok száma, nőtt az átlagos emberi életkor, meggyorsult a lakosság számának növekedése, nőtt az életszínvonal. Az orvostörténészek e jelenségek okát az orvosi munka hatékonyságának emelkedésében látják elsősorban, a közgazdász pedig azonnal az ipari forradalom következményeire gondol. Nyilvánvaló, hogy az említett jelenségek az eddig szokásos kutatási módszerek kiszélesítésével érthetőbbekké, válnak tisztázottabbakká. A mindenkori orvosi gyakorlat vizsgálata elengedhetetlen. Ma is nagy a különbség az ausztráliai, angol vagy amerikai orvosi gyakorlat között, de milyen nagy volt például a 16. században az orvos és a sebész között! Mennyire változott idők folyamán a gyógyszerész feladata, hatásköre! Mennyivel nagyobb jövedelmük volt a praktizáló orvosoknak, mint a kórházakban dolgozó konzultánsoknak! Minden korszak vizsgálatánál feltétlenül szemügyre kell venni a korabeli közegészségügy színvonalát, irányításának módját, a kórházak szerepét a gyógyításban, oktatásban. A szociológus szemével néző orvostörténész jelentősen gazdagíthatja az orvostörténelmi kutatásokat. R. Harkó Viola Wilh Bulk : Der Apollonia Kult und die Entwicklung der Zahnmedicin Pagine di Storia della Medicina, 14, 1970, 1, 5—14. 1. A Római Egyetem Orvostörténeti Intézete (vez. Adalberto Pazzini) kéthavonként megjelenő folyóiratának XIV. (1970) évf. 1. számában közlik Wilhelm Bulk cikkét „Az Apollónia-kultusz és a fogorvoslás fejlődése" címmel. A münsteri orvostörténész ezt a közleményét az 1968. évi sienai XXI. Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszuson adta elő. Két kérdést tesz fel: 1. Van-e jelentősége Sz. Apollónia vértanú tiszteletének orvostörténeti szempontból? 2. Miben van jelentősége a fogorvoslás története szempontjából? Válaszai: 1. Az Apollónia-kultusz egyike azoknak a gyér történeti forrásoknak, amelyekből értesülhetünk a fogorvoslással kapcsolatos részletkérdések áthagyományozásáról. 2. Figyelemmel kísérhetjük általa a fogorvoslás fejlődését, ha mindjárt fordított arányú viszonylatban is.