Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Ángyán János—Buzinkay Géza: Kajdacsy István és levelezése Balassa Jánossal

BALASSA JÁNOS ÉS KAJDACSY ISTVÁN LEVELEZÉSE ERZSÉBET KIRÁLYNÉNAK ÉS GYERMEKÉNEK GÖDÖLLŐI TARTÓZKODÁSA ÜGYÉBEN Erzsébet királyné kifejezett kívánsága, hogy Magyarországon szülje meg gyermekét, a Habsburg királyság történetében igen meglepő dolog volt. A magyar törvényhozás elnöke Mária Valéria születésekor megállapította, hogy háromszáz esztendő óta ez volt az első eset, hogy a királyi család sarja magyar földön született! Ebből az alkalomból — mintegy „nemzeti ajándékul" a királyi családnak — a törvényhozás megszavazta a gödöllői uradalom megvételéről és a magyar korona javai közé való becikkelyezéséről szóló 1868. évi V. törvénycikket. Erzsébet királyné a szülést követő hetedik héten, június 9-én hagyta el a budai várat, és a nyár egy részét Bajorországban a Starnbergi (Würm-) tó partján fekvő Garatshausenben bátyjának, Lajos hercegnek kastélyában töltötte gyermekével együtt. A királyné kezdettől fogva sokat aggódott gyermekéért. Amikor múló emésztési zavarok jelentkeztek — aminek okát a dajka tejének megromlásában vélte felfedezni —, a szülésnél is jelen volt Balassa Jánost „. . . a királyné sajátkezűleg írt levélben hívta meg az udvar nyári tartózkodáshelyére, hogy .. . az újan született hercegnő életrendi szabályzatát kijelölje"

12

. Balassáta bízta Gödöllőre költözésüknek egészségügyi megszervezését. A levelezés arra utal, hogy az udvari körök nem nagy örömmel fogadták a királyné magyarországi tartózkodásának szándékát, s igyekeztek mindent elkövetni, hogy lebeszéljék róla. Balassának és Kajdacsynak alapos előkészítő munkát kellett véghezvinnie, hogy bizonyítékokkal cáfolhassák meg az udvari szóbeszédeket. A levelezésből az is kiderül, hogy Kajdacsy István nagyon lelkiismeretesen végezte feladatát, s pontos statisztikai adatokat juttatott el Balassához. Balassa első levele augusztus 22-én kelt Garatshausenben, az utolsó pedig szeptember 18-án Bécsben. A tervet végül sikerült megvalósítani. Erzsébet királyné valósággal szerencsétlen volt — írta gróf Corti —, amikor vége szakadt a gödöllői idillnek és a csendes életnek. Amikor a kiegyezés után első ízben összeültek Ausztria és Magyarország delegációi, neki Bécsbe kellett utaznia. Itt érte őt Balassa Jánosnak december hó 9-én bekövetkezett hirtelen elhalálozásának híre, és „. . . annyira meg volt indulva kedvelt orvosa halálhírének hallatára, hogy az udvari ebédtől elmaradt s könnyeket hullatott a nagy veszteség felett"

13

. A továbbiakban Balassa leveleit és Kajdacsy válaszainak piszkozataiból hármat teljes egészében közlünk

14

. 12 Orv. Hetil. 1868. 35. G18. 13

Győry Tibor : Az Orvostudományi Kar története 1770—1935. Bp. 1935. 428. 14 Az itt közölt Balassa-levelek, valamint Kajdacsy válaszainak piszkozatai a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum XI. (Tört. dokumentációs) szakgyűjteményének 4864 Gy. sz.-a alatt találhatók.