Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Ángyán János—Buzinkay Géza: Kajdacsy István és levelezése Balassa Jánossal
ekkor Arany János szemét kezelte. Kezelte őt a későbbiekben is; egy sebészorvossal együtt Kajdacsy állapította meg 1868-ban Ar^ny János epekövét 6 . A művészekkel fenntartott kapcsolataira utal az az Ángyán-család birtokában levő kép, amelyet Barabás Miklós festett Kajdacsy István édesanyjáról és Zichy Mihály akvarell Pietája (feltehetőleg Renan Jézus élete c. művének illusztrációjaként készült) 7 . 1845-től tagja volt a budapesti Orvosegyesületnek 8 és Rupp János az „egykori orvoskari tagok névsorá"-ban szerepeltette 9 . 1867. március 31-én, az első „alkotmányos tisztújításon" a szabadságharc óta, Pest megyei főorvossá választották, s ezt a tisztséget viselte 1872. február 5-ig, a következő tisztújításig 10 . Hírneve mellett valószínűleg megyei főorvosi tiszte is hozzájárult ahhoz, hogy 1868-ban több jelentős esemény szereplője lehetett. Ekkor kapott megbízatást Balassa János és Flór Ferenc társaságában, hogy a sajtóbíróság részére Böszörményi László képviselő elmeállapotáról orvosszakértői véleményt adjon.* Egy másik esemény: Erzsébet királyné Budán szülte meg leányát, Mária Valériát (1868. április 22.). Ősszel pedig néhány hétre Gödöllőre költözött. Az ott-tartózkodás egészségügyi előkészítését Kajdacsy István — ekkor már királyi tanácsos — kapta feladatul. Az ügy levelezését •— miként a Böszörményi-ügyben, Kajdacsy ezt is Balassa Jánossal folytatta — tesszük közzé ebben a közleményünkben. Kajdacsy István 1873. április 24-én halt meg Pesten. Halála előtt négy nappal végrendelkezett. Végrendeletében „, , , meghagyta, hogy a közoktatásügyi ministerium kezelése alá egy oly tőke bocsáttassék, melynek évi kamata 500, azaz ötszáz frtot jövedelmezzen, s ez összeget ugyancsak a közoktatásügyi minister évenként egy jól tanuló helv. hitv. orvosnövendéknek szolgáltassa ki ösztöndíjul" 11 . * Az esemény történelmi jelentősége és a Kajdacsy-iratanyag értéke folytán ennek közlésére egy külön alkalommal, valamelyik kötetünkben térünk vissza. (A szerk.) 6 Arany János háziorvosához, Károlyi Sámuelhez írott ezen levelét közli és a továbbiakra vonatkozólag hivatkozik Megyer Szabolcs Arany János és Budapest (Bp. 1958. 21 — 22.) c. művére: Iványi Emma: Arany János két levele háziorvosához. Comm. Hist. Artis Med. 64 — 65. (1972) s. a. 7 Kajdacsy könyvtára becses tárháza volt az — elsősorban reformkori — magyar irodalomnak. Gazdag könyvtárának nagy része a Komárom megyei Csúz községben maradt, egy más része — amelyet Ángyán János bátyja tihanyi házában helyezett el — a második világháború folyamán elpusztult. A Kajdacsy-hagyatékban érdekes és értékes zárt gyűjtemény volt található az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idejéből. Kajdacsy összegyűjtötte a hirdetményeket és falragasz formájában megjelent kiáltványokat. E gyűjteményt Ángyán János az 1949-es centenáriumi ünnepségek alkalmával a pécsi könyvtár által rendezett kiállítás rendelkezésére bocsátotta. 8 A budapesti Kir. Orvosegyesület jubiláris évkönyve 1837—1937. Szerk.: Salacz Pál. Bp. 1937. 49. 9 Rupp Nep. János : Beszéd melyet a Magy. Kir. Tudomány-Egyetemi Orvosi Kar fennállásának százados ünnepén .,. mondott. Buda 1871. 141. 10 Galgóczy Károly : Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Bp. 1876. 58. 11 Högy es Endre : Emlékkönyv a budapesti Kir. Magyar Tudomány Egyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp. 1896. S5 S. •— Teljes egészében közli az alapítvány szövegét is. À kötet megjelenéséig Vámossy Zoltán, Farkas Elemér és Szőke Gyula részesült a Kajdacsy-ösztöndíjból.
