Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Sallay Kornélia: Az „aphtha" szó használatáról
Lőrinczy (Landgraf) — saját vizsgálatai alapján — a stomatitis aphthosának heveny és idült formáját különbözteti meg és ezeket azonos betegségnek tartja 43 . Megfigyelése, mely szerint a betegség főleg exsudativ típusú egyéneken fordul elő, humoralpathologiai szemléletű. Sugár szerint a stomatitis aphthosa akut lefolyású betegség, a Mikulicz-féle recidiváló aphtha pedig külön kórkép 44 . „Szájbetegségek" c. tankönyvében Sugár foglalkozik az aphtha fogalmának kérdésével: „Az orvosi és fogorvosi irodalomban bizonyos zavar mutatkozott az aphtha fogalma körül. A különböző szakkönyvekben, így gyermekorvosi, belgyógyászati, bőrgyógyászati, fogászati szakkönyvekben található leírások meglehetősen eltérnek egymástól és gyakran más és más kórformát értenek aphthán" 45 . A kórokozó ismeretének hiányában ma is nehéz az aphtha, aphthosis kérdésében egységes álláspontra jutni. Igaz, hogy a soor és torokgyík elváltozásait már régen nem mondjuk aphthának. A kisgyermekek stomatitis aphthosájáról is tudjuk, hogy az primer herpes simplex vírus fertőzés 46 és ezt a kórképet primer gingivostomatitis herpeticának nevezzük. Azonban a Pospischill-aphthoidot is a herpes vírus okozza. Klinikai képe átmenet az erythema exsudativum multiforméhoz 47 , amely syndroma 48 , vagyis polyaetiologiás betegség és okozhatja herpes simplex vírus is 49 . A herpes simplex vírust azonban egészséges egyénekben is kimutatták 50-51 . Ha tehát a herpes vírusnak, ennek az ubiquiter ágensnek kórokozó voltát akarjuk bizonyítani, nem elég a vírus kimutatása a kóros elváltozásból, a kórokozó és a beteg kölcsönös viszonyát is vizsgálnunk keli. Itt jutunk el azután a betegségek egy másik lehetséges osztályozásához: a beteg immunreakciói szerinti beosztáshoz. Az aphthák problémája az orvosi kutatások egyik most kialakuló nagy ágának, a krónikus betegségeknek problematikájához csatlakozik. Az akut fertőző betegségek kórokozóit és immuniologiáját nagyjából megismertük. Úgy látszik azonban, hogy ismeretlen eredetű, súlyos krónikus betegségek is — mint pl. a rheumás polyarthritis, a sclerosis multiplex, a bronchitis chronica — ismert és ubiquiter fertőző ágens behatásának következményei, csupán a krónikus beteg ez ideig 43 Landgraf E. : A szájnyálkahártya betegségei. Fogorv. Szle. 32, 1939. 1., 68., 116., 163., 218., 252. 44 Sugár L. : Újabb törekvések az aphthák kezelésében. — A Stomatológia Haladása. A bp.-i Stomatol. Klinika kiadványai II. kötet. Budapest, 1946. 45 Sugár L. : Szájbetegségek. Budapest, 1959. 13. ie Dodd, K-Johnston, L. M-Buddingh, G. /. .* Herpetic stomatitis. J. Pediatr. 12. 1938. 95. 47 Liebner E, : Adatok a szájnyálkahártya hólyagos és aphthás megbetegedéseinek kóroktanához és gyógyításához. — Pollatschek E. emlékkönyv. Budapest, 1942. 48 Bőrgyógyászati Jegyzet. Szerk.: Király K-Vértes B. Budapest, 1968. (Soksz.) 49 Nasemann, Th. : Die Infectionen durch das Herpes simplex-Virus. Jena, 1965. 50 Stark, M. M.-Kibrick, S.-Weisberger, D. : Studies on recurrent aphthae : evidence herpes simplex is not the etiological agent with further observations on the immune responses in herpetic infections. J. Lab. & Clin. Med, 44, 1954. 261. 51 Kaufman, H, E.-Brown, D. C.-Ellison, E. M. : Recurrent herpes in the rabbit and man. Science, 156. 1967. 1628.
