Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vértes László: A 100 éves szülészeti fájásmérés történetéből

magzat kitolásához. Ezt a gondolatot Duncan (18G8) fejlesztette tovább, majd Houghton (1872, 1873) közölt quantitativ adatokat. Az első méhen belül készített tokogrammot Schatz ismertette 1872-ben. Ez ma is példaként szolgál. A hüvelyen és a méhnyakon át folyadékkal töltött ballont vezettek a méh üregébe. A ballon a magzatburok és a méhfal között helyezkedett el, a fellépő nyomásváltozásokat átvette, s továbbította rajzoló szerkezetre. 1. ábra. A hasfalon át történő regisztrálás módja. Caldeyro—Barcia és Alvarez (1955) Pontosabb és egyszerűbb a katheteres eljárás, amelyet Alvarez és Caldeyro — Barcia (1948) dolgozott ki. A direkt mérésről (ún. transabdominalis út) 1927-ben Wieloch számolt be, majd Mayer (1937, „percutan hydramnion-punctio"). A KÜLSŐ FÁJÁSMÉRÉS Mechanikus eljárások Alapelvük: az összehúzódó méhizomzat helyi változásainak regisztrálása. A méhösszehúzódások lefolyása a hasfalon át receptor segítségével követhető, erősítéssel átvihető írószerkezetre, amely a görbéket rajzolja. A múlt században alkalmazott készülékek (Schaeffer, 1896, Boukoemsky, 1896) még pontatlanok voltak.