Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Birtalan Győző: François Xavier Bichat, 1771—1802

hogy a „hasi sejtes szövet" speciális kapcsolatban van az altest és alsó végtagok szöveteivel. Szolgáljon még Bichat jellegzetes gondolatainak és fogalmazásának érzékeltetésére néhány idézet. „A szilárd részek kapják az ingereket és reagálnak ezekre. A folyadékok az ingerek egy részének közvetítői. A betegség jelenségek csupán a vitális sajátságok alteratioi, nyilvánvaló tehát, hogy a morbid jelenségek lényegében a szilárd részekben székelnek. A szív például megbetegedhet eszerint azért, mert organikus sensibilitása fokozódott, noha a vér összetétele változatlan, de azért is, mert a vérmennyiség fokozódik, vagy természetében változik, például putrid lázakban. Az organikus sensibilitas ez esetben nem változott, de az eredmény mégis mindkét esetben ugyanaz: szapora szívműködés"

6

. „Egészségben minden mirigy megközelítőleg egyforma sensibilitású, ami kevéssé változik, hasonlóképpen mindegyik kiválasztott folyadék küllemét és összetételét tekintve megközelítőleg azonos természetű. De a betegségekben ezer ok változtatja e modust minden pillanatban. A hisztérikus roham serkenti a vesét, aktuálisan mindazon elemeket visszaszorítja, mely a vizeletet színezi, mely ekként átlátszó lesz. A roham lezajlásával a szerv visszaveszi eredeti sensibilitási típusát. Az epilepsziás roham kiterjeszti hatását a nyálmirigyek sensibilitására : bőséges habos, a természetestől eltérő nyál választódik ki"

7

. „Némely szerző szerint azon esetekben, ahol az absorbtio hatásai általánossá válnak, inkább idegi hatások és sympathiás jelenségek érvényesülnek, mintha a szilárd részek kizárólagos jelentőségűek lennének a betegségekben"

8

. Ennek ellenében felhozza, hogy putrid anyagok által okozott kézsérülés esetén az absorbensek pályája és a hónalji nyirokcsomók megduzzadnak, a vérbe juttatott hánytatok éppúgy hatnak, mint bedörzsölés útján. A fent említett sympathiás hatás feltételezése természetesen még sokáig nélkülözhetetlen volt jóval Bichat után is. Reflexjelenségeket, hormonalis, még nem bizonyított ideghatásokat egyaránt jelentett. Bichat így ír erről: „Sympathiásnak nevezem a más szervek által kiváltott olyan zavarokat, amelyek nem függnek az érintett részek laesiójától. Más gondolatok is társíthatok a sympathia szóhoz, íme az én gondolataim erről a betegségek esetében"

9

. Végül idézzük egy megállapítását, amellyel a klinikumot gazdagította: „Ám az Hôtel Dieu-ben folytatott gyakorlat nap mint nap mutatta, hogy az érelme szesedéses esetek, az aneurismák és egyéb a szívben székelő organikus elváltozások a krónikus betegségeknek majdnem akkora csoportját képviselik, mint a krónikus tüdőbetegeké, mely utóbbi csoportba Corvisart polgártárs előtt minden mellkasi tünettel jelentkező beteget besoroltak"

10

. Ez a Corvisart mondotta, hogy oly rövid idő alatt senki sem tett annyit és annyira jól — Bonapartét ki6

1. m. I. 62. 7 I. m. IV. 612. 8 I. m. IV. 693. 9 I. m. IV. 619. 10 I. m. II. 296.